TDM-rendszer: az észak-magyarországi példa
2010. szeptember 2.
Észak-Magyarországon 2010. nyár közepéig két térségi és 9 helyi TDM nyert pályázati támogatást. A TDM-ek létrejöttében katalizátorszerepet játszott a regionális marketingigazgatóság. Az RMI összeállított egy részletes tájékoztató anyagot a TDM szervezetfejlesztés észak-magyarországi folyamatáról, melyet az alábbiakban osztunk meg – rövidített formában – olvasóinkkal.
A cikk további része a következő letölthető dokumentumban olvasható: TDM ÉszakMagyarországon_sajtó.doc
Forrás: http://www.turizmusonline.hu/cikk/tdm_rendszer__az_eszak_magyarorszagi_pelda/index.php#
Beküldve a(z) 
Az európai turizmus alakulása 2010-ben
2010. szeptember 2.
Az ETC, Európai Turisztikai Bizottság második negyedéves jelentése szerint közel ugyanannyi országból jelentettek csökkenést, mint növekedést a látogatók számát tekintve.
Bár a nemzetközi látogatások száma az első negyedévben csak éppen hogy átbillent pozitív irányba, a légi közlekedés, a szálláshely-szolgáltatás adatai alapján és a várakozások szerint Európa rátért a fokozatos „gyógyulás” útjára.
Az idei év egészére nézve 3%-os növekedést várnak a szakemberek az európai desztinációk látogatottságában. Az ETC Kutatói Munkacsoportja, a Market Intelligence Group, amelyben a Magyar Turizmus Zrt. is képviselteti magát, ismételten elkészítette a tárgyévi második negyedéves elemzését az európai turizmus helyzetéről és kilátásairól.
A tanulmány a Kutatói Munkacsoport adatai mellett számos egyéb forrásra is támaszkodik, így a Turisztikai Világszervezet (UNWTO), az STR Global, az Oxford Economics, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Association of European Airlines (AEA), az Eurostat, a Tourism Decision Metrics (TDM), a Tourism Economics, a Haver Analytics, továbbá az ETC saját adatbázisára, a TourMIS-ra. Az alábbiakban összefoglaljuk a tanulmány legfontosabb megállapításait.
A nehézkes javulás egyik okaként az izlandi vulkán kitörését tartják felelősnek a szakemberek, mivel a vulkáni hamu szétterülése az európai légtérben áprilisban és májusban az európai légitársaságoknak és desztinációknak összesen 1,7 milliárd eurós veszteséget okozott. Több mint 100 000 járatot töröltek, közel 6 millió európai utazását érintve. Ugyanakkor májusig bezárólag az európai régióban a szállodák foglaltságának mutatói lassú, de biztos javulásra utalnak.
A 2010-es év első néhány hónapjának turisztikai eredményeit vizsgálva az elemzők megállapították, hogy január és április között a turisztikai bevételek általában csökkentek, ami azzal magyarázható, hogy a látogatások során a kiadások az előző évi szintek alá süllyedtek. Mindemellett a vizsgálatban részt vevő 28 ország közül 15 a nemzetközi érkezések növekedéséről számol be, ami jelentős eredménynek könyvelhető el a 2009-es adatokhoz képest. Becslések szerint a foglaltsági ráták erős növekedése Európa-szerte elsősorban a belföldi turizmus fellendülésének köszönhető.
Európa egyes régióit tekintve nagy eltérések mutatkoznak a turisztikai eredményekben, a január-áprilisi időszakban: míg Nyugat- és Dél-Európában kismértékben nőtt a nemzetközi érkezések száma, a Magyarországot is magában foglaló Közép-Kelet-Európai régióban kismértékben, az Észak-Európai régióban pedig nagymértékben csökkent ez az adat.
A Közép-Kelet-Európai régióban tapasztalt csökkenés ellenére, ugyanebben az időszakban, a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken 6%-kal nőtt a külföldi vendégek és 4,1%-kal az általuk eltöltött vendégéjszakák száma, az előző év azonos időszakához viszonyítva, a KSH adatai szerint. Magyarország legfőbb küldőpiaca, Németország esetében az eddigi elérhető adatok azt mutatják, hogy inkább a szomszédos országokat részesítik előnyben, például Ausztriát, Hollandiát, Lengyelországot. Összességében a németek kevesebb vendégéjszakát töltöttek külföldön, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában.
Az előrejelzések szerint a világgazdaság jó úton halad a talpra állás felé, bár a szakemberek az év második felére a növekedés lassulását jelzik. Ebben fontos szerepet játszik számos országban a korábbi állami támogatások szűkülése, illetve megvonása. Ez a gazdasági gyengülés 2010-ben főleg az európai országokban fordulhat elő, tekintettel arra, hogy a pénzügyi feltételek számos országban megkövetelik a megszorító intézkedéseket, fékezve az egyébként is mérsékelt fellendülést.
A turizmus területén végzett legutóbbi kutatások a fenti aggodalmak ellenére is optimista szemléletet tükröznek a közeljövőt illetően. Európa még mindig különösen vonzó úti cél lehet, többek közt az alacsony szobaáraknak, a magas minőségű szolgáltatásoknak és az általánosan alacsony értékű valutának köszönhetően. Az euró és a font továbbra is jelentős gyengülést mutat a dollárhoz képest, ami ösztönzőleg hat az európai turizmusra: nőhet a tengeren túlról érkezők száma Európa bizonyos részeiben, valamint megnőhet az Európán belüli utazások száma is.
A nemzetközi turisztikai kutatások összességében szerény növekedést jósolnak az európai desztinációk látogatottsága tekintetében, az idei év egészére vonatkozóan. A 2009-es évben tapasztalt 6%-os csökkenés után idén megközelítőleg 3%-os növekedést várnak a szakemberek. Ez a növekedés 2011-re – az alacsony bázishoz képest – felgyorsulhat, addigra a 2008-ban mért látogatottsági szintek elérését valószínűsítik. A jelentés az ETC honlapjáról ingyenesen letölthető – tájékoztatott a Magyar Turizmus Zrt
Forrás: http://www.turizmusonline.hu/cikk/az_europai_turizmus_alakulasa_2010_ben/index.php
Százmillió forint Széchenyi Kártyával
2010. szeptember 2.
Igényelhető szerdától a Széchenyi Kártya Program harmadik eleme, a beruházási hitel – mondta Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója. Szeptember 1-jétől beruházási hitel felvételére van lehetőség, 2011. január elsejétől pedig – a tervek szerint – indul a pályázaton elnyert forrásokhoz az önerőt biztosító finanszírozás is.
Krisán László elmondta: a Széchenyi Kártya Program három elemével egy vállalkozás akár 100 millió forint támogatott hitelhez is juthat. A programot közvetítő KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója a beruházási hitellel kapcsolatban kiemelte, hogy jelentősen megemelkedik az érték- és időhatár, a Széchenyi Kártya Beruházási Hitel 50 millió forintig 10 éves futamidőre vehető fel. A hitelből a vállalkozás több beruházást finanszírozhat, és mivel emögött is állami kamat- és garanciadíj-támogatás áll, a piacon lévő legkedvezőbb feltételekkel vehető igénybe, így a beruházási hitelt 8,5 százalék körüli áron kaphatják meg a vállalkozások.
Újdonsága a hitelnek, hogy alapesetben a bankok a beruházás tárgyát is elfogadhatják jelzálognak, továbbá bővül a kezelési kör is.
Forrás: Turizmus Bulletin Panoráma 2010/170
Hat év után országos bajnok lett Alattyán
2010. szeptember 1.
Virtus | A Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége az idén 13. alkalommal rendezte meg a „Kárpát-medence Magyarlakta Településeinek Virtusvetélkedőjét”.
A verseny célja: a hagyományok, a népi játékok, virtuskodások felelevenítése, megőrzése; a figyelem felhívása a sport és az egészséges életmód fontosságára, a szabadidő hasznos eltöltésére; az országok, települések közötti barátságok kialakulásának elősegítése.
2010-ben Magyarország 9 településén rendeztek területi döntőt, és két határon túli rendezvény is volt (Romániában és Szlovákiában). Alattyán csapata a 2010. június 26-án Jászdózsán megrendezett területi versenyen első helyezést ért el, amellyel jogot szerzett a Kárpát-medencei döntőn való részvételre. A döntőre 2010. augusztus 13-14-15-én került sor Tiszaszőlősön. Az alapversenyszámokat (pl.: zsákcipelés, rönkhajítás, rönkforgatás, petrencésrúd tartás, saroglyatartás, bálagörgetés, gumicsizma hajítás, súlytartás, hordólovaglás, síváltó) szombaton, a váltó versenyszámait, valamint a szekér- és kamionhúzást vasárnap rendezték meg.
Már a szombati nap versenyszámai után az I. helyen álltak az alattyániak, de mindössze két ponttal előzték meg a II. helyen álló Bölcske csapatát. Ez az öröm mellett nagy terhet is rakott a versenyzők vállára, mert elérhető közelségbe került a titkon remélt siker.
A váltóversenyek két pályán zajlottak. Az alattyániak a kilencedik csapatként indultak, és előttük lépett pályára a bölcskei csapat, amely szintén esélyes volt a végső győzelemre. Bölcske 4 perc 12 másodperc alatt teljesítette a feladatot, ami az előző öt csapat teljesítménye közül a legjobb volt, így a feszültség tovább fokozódott.
Szurkolóik olyan lelkes buzdításának köszönhetően a versenyzők mintha hazai pályán lettek volna. A három napos rendezvényre 46-an utaztak el el. A váltóverseny minden tagja nagyon jó teljesítményt nyújtott, és amikor a zsűri elnöke bemondta a 3 perc 59 másodperces időeredményünket, tudták, hogy győztek!
Óriási ünneplés következett, hiszen hat év után most jutottak el a dobogó legmagasabb fokára: a csapatuk országos bajnok lett! Délután öt órakor került sor az ünnepélyes eredményhirdetésre. Az 1500-3000 lakosú települések kategóriájában 14 csapat versengett egymással. Alattyán csapatának jó kedvét a szakadó eső sem tudta elvenni: boldogan vették át a színpadon az aranyérmeket és az első helyezettnek járó serleget.
Még egy díjat kiérdemeltek: harminc csapat közül az ő 10 fős csapatuk teljesítette legrövidebb idő alatt a hordólovaglást.
Forrás: http://szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/hat-ev-utan-orszagos-bajnok-lett-alattyan-325227
Ma három helyen újra pontyokat telepítenek a Tisza-tóba
2010. augusztus 31.
Ma 4 513 kilogramm, kifogható méretű három nyaras pontyot telepítenek a Tisza-tóba – közölte a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. A halakat három helyszínen, Poroszlón, Tiszafüreden é
s Abádszalókon helyezik a vízbe. A társaság tájékoztatása szerint a telepítésben részt vehetnek a horgászok és szervezeteik képviselői is.
A kft. korábban az agromonitor.hu-t úgy tájékoztatta, hogy a július és szeptember közötti időszakban legalább 18 ezer kilogramm három nyaras ponty kerül a tóba, és ez 10-11 ezer darab méretes példánynak felelhet meg. A társaság a telepítésekhez közbeszerzési pályázatot írt ki. Ugyanakkor a halállomány szempontjából még nagyobb jelentősége lehet annak, hogy az idei árvizes időszak rendkívüli módon kedvezett a halak ívásának. Hegedűs Gábor, a Sporthotgász Kft. ügyvezető igazgatója szerint a Tisza-tóban most annyi halivadék van, amennyi több éves haltelepítés eredményével lehet egyenértékű.
Formálódó kulturális kapcsolat
2010. augusztus 30.
Francia hagyományőrző együttest látott vendégül augusztus közepén a város.
A 25 éve működő tánccsoport Normandiából, egész pontosan Évreux településéről érkezett Tiszafüredre. A látogatás célját nem titkoltan a francia-magyar baráti szálak erősítése, s legfőképpen a kulturális cserekapcsolat lehetősége adta.
A francia vendégeket Pintér Erika polgármester köszöntötte a Kovács Pál Művelődési Központban. Reményét fejezte ki, hogy a mostani találkozás csupán kezdete egy gyümölcsöző együttműködésnek. A rendezvény ezt követően az ismerkedés jegyében telt: műsort adott a Morotva Néptáncegyüttes, amely a Magos Zenekar segítségével a magyar néphagyományokból adott ízelítőt. Viszonzásként a franciák is színpadra álltak, s ők is bemutatták népviseletüket, s jellegzetes táncaikat.
Ugyanezt megtették más helyszíneken is, tiszafüredi látogatásuk során ugyanis a Piactéren, a tiszaörvényi Falumúzeumban, s a Kiss Pál Múzeum kertjében is felléptek. Az együttes tagjai a hivatalos programon túl megismerkedhettek a város nevezetességeivel, népművészeti értékeivel, a Tisza-tó természeti világával.
Jártak például a Tiszavirág Ártéri Sétaúton, megtekintették a felújított tiszaörvényi templomot, s a Vackor Varroda János vitéz című kiállítását is. Petőfi Sándor művének történetét el is mesélték a francia táncosoknak.
Forrás: Tiszafüred város közéleti lap, 17. szám
Közös emlékezés a hortobágyi kitelepítésekre
2010. augusztus 30.
Hatvan éve, 1950. június 23-án kezdte meg az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) a kitelepítéseket. Több mint 2500 családot hurcoltak el a szovjet mintára létrehozott 12 kényszermunkatáborba. Három év alatt 7282 ártatlan ember került bírósági ítélet nélkül a hortobágyi lágerekbe, ahol örök, begyógyíthatatlan sebeket kaptak. A deportáltak közül háromszázan nem élték túl a megpróbáltatásokat, belehaltak a nélkülözésekbe, verésekbe, vagy a kezeletlen betegségekbe. Erre a kegyetlen időszakra emlékezett a város a közelmúltban. 
Augusztus 8-án istentiszteletet tartottak a református templomban, majd az emlékezők átvonultak a Városháza elé, ahol megkoszorúzták az elhurcoltak tiszteletére állított emléktáblát.
Augusztus 14-én a már hagyományos Kitelepítettek Találkozóját rendezték meg Kócsújfaluban. – Immár nyolcadik alkalommal jöttünk össze, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk a hatvan évvel ezelőtti szörnyűségekre – mondta az eseményen Pintér Erika. Tiszafüred polgármestere hangsúlyozta, a Kitelepítettek Találkozója hivatalos jelzés: nem felejtünk, mert nem tehetjük. – Nem lehet más célunk, mint ami erkölcsi kötelességünk is: megismerhetővé és megismételhetetlenné tenni az akkori történéseket – jegyezte meg.
Kitért arra, hogy még létezik a tudatosan előidézett történelmi amnézia. A hortobágyi gulág története és utóélete nincs még a megfelelő súllyal jelen a nemzet önismeretében. Hiányzik a teljes körű dokumentálás, nem tudni, hányan és milyen módon estek áldozatául a kommunista vezetés féktelen tombolásának. – Erősen hiszem, vagyunk és leszünk elegen ahhoz, hogy ne hagyjuk veszni a bizonyítékokat, és vannak, lesznek hozzáértő szakemberek, akik hiteles korképet rajzolhatnak az 1950-es évekről – fejezte ki reményét ezzel kapcsolatban.
Az igazság kiderítésének fontosságát Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is aláhúzta emlékbeszédében. A politikus szerint világosan érzékeltetni kell, hogy milyen sors jutott azoknak osztályrészéül, akik a kényszermunkatáborokban szenvedtek. Elfogadhatatlannak tartja, hogy még mindig nem tanítják elégségesen és hitelesen az iskolákban a hortobágyi kitelepítéseket, amelyet gyakorlatilag 2-3 mondattal elintéznek a tankönyvekben.
Szólt arról is, hogy egy gazdasági, szociális, társadalmi megújulás időszakát éljük, de, mint mondta, nincs gazdasági fellendülés, nincs szociális nyugalom, biztonság erkölcsi megújulás nélkül. – Ennek az erkölcsi megújulásnak lehet az egyik fontos állomása a kócsújfalui emlékkápolna, amely fel fog épülni – jelentette ki.
Az ünnepi megemlékezés ezt követően közös imádsággal folytatódott, majd egykori kitelepítettek idézték fel a táboréletet, s annak kitörölhetetlen sebeit. Felhívták a figyelmet: a valódi bűnösöket meg kell nevezni, és a korszak meghatározó politikusairól valósághű, hamis illúzióktól mentes képet kell adni.
A rendezvényen a kitelepítések megkezdésének 60. évfordulója alkalmából egy vállalkozó jóvoltából emléktáblát avattak, amelyet Pintér Erika és Lezsák Sándor leplezett le, s dr. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke áldott meg. A kápolnaalapnál mécseseket gyújtottak az egykori kitelepítettek az áldozatok emlékére, majd önkormányzatok, politikai pártok, egyházak, civil szervezetek, egyesületek képviselői helyezték el koszorúikat ugyanitt. A kócsújfalui találkozó keretében immár harmadik alkalommal a Tisza-tó Fővárosa Kupa Nemzeti Galambversenyt is megrendezték. Az útnak indított galambok a kitelepítettek szabadságvágyát szimbolizálták.
Forrás: Tiszafüred városi közéleti lap 17. szám
Uniós agrárpénzek: megosztott irányítás
2010. augusztus 30.
Csúszhat az uniós támogatások kifizetése, ha akkreditálni kell a területi ügynökségeket
Egy évre is megakadhat a közösségi támogatások folyósítása, mert az uniós mezőgazdasági kifizető ügynökség szerepel azon a listán, amely a megyei közigazgatási hivatalokba olvadó egységeket sorolja fel, s így elkerülhetetlennek látszik az új szervezeti rendszer akkreditációja. Bár hivatalosan ez még nem végleges, forrásaink szerint magas szinten már eldöntött politikai kérdés.
héten a kormány elé kerül egy határozati javaslat, amely január elsejétől gyökeresen átalakítja a hazai területi szintű közigazgatást. Az előterjesztés melléklete szerint tizenhét, jelenleg különböző minisztériumok irányítása alatt működő regionális hivatali egység épül be az új megyei közigazgatási hivatalokba. Lapunk nem hivatalosan úgy értesült, hogy a csütörtöki közigazgatási államtitkári értekezleten már elfogadott változat szerint a prefektúrákba kerülnek az uniós agrár- és vidékfejlesztési pénzek kifizetését bonyolító, lényegében az EU kifizető ügynökségeként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi szervezetei is. Ez fennakadásokat okozhat a közösségi pénzek kifizetésében, mivel az ügynökség újbóli hivatalos akkreditációja válhat szükségessé, s ez igen hosszú folyamat. Addig egyetlen eurót sem folyósíthat a közös forrásokból a magyar állam.
Az új megyei közigazgatás kialakítását május közepén jelentette be Orbán Viktor kormányfő, mondván, „elfogadhatatlan igazgatási állapot a jelenlegi, a rendszer túl bonyolult, a középszintű ügyintézéshez is mintegy negyven hatósághoz kell fordulniuk az embereknek”. A megyei közigazgatási hivatalok formálisan már szeptember elején megkezdik működésüket, de teljes hatóerejükben csak január elsejétől látnak munkához.
Az új területi „szuperhivatalba” bekerülnek a földhivatalok, a mezőgazdasági szakigazgatóságok, a közigazgatási hivatalok és a tisztiorvosi szolgálatok is. A megyei kormányhivatalok élén szinte biztosan politikus áll majd, aki egyben az állam megyei hatáskörű vezetője is lesz. Az eddigi egyeztetéseken túljutott előterjesztésben szereplő „átvételi lista” tartalmazza a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt is. Ez azonban felügyeleti értelemben, egy 2005-ös európai közösségi rendelet megfogalmazása szerint „a tagállamok és a Közösség között megosztott irányítással” működő szervezet, tevékenységét csak belső tagállami rendelkezéssel lényegesen – és uniós következmények nélkül – megváltoztatni nem lehet. Márpedig ha a kifizető ügynökség munkáltatói, munkaszervezési és irányítási jogkörei az „akkreditációs hatóságként” működő agrárminisztertől máshová kerülnek, az minden, lapunk általmegkérdezett szakértő szerint ilyen változtatással lesz egyenlő, tehát az új akkreditáció elkerülhetetlenné válik. Információink szerint ennek veszélyeire mind a közigazgatási, mind az agrártárca szakértői és a brüsszeli adminisztrációban dolgozó magyar hivatalnokok felhívták a döntéshozók figyelmét.
Ebben az esetben ugyanis mind a tizenkilenc megyei prefektuson belül külön-külön újra akkreditálni kell a hét évvel ezelőtt (ráadásul egyetlen országos ügynökségre vonatkozó), nagy nehézségek után elfogadott teljes ügyrendet – személyre lebontott felelősségi körökkel, számítástechnikai feltételek biztosításával, mind a 144 jelenlegi kifizetési jogcímre vonatkozó ellenőrzési rendszerrel együtt. Ez óvatos becslések szerint is leghamarabb egy év alatt történhet meg, mivel magára az eljárásra is uniós közbeszerzést kell kiírni, s a közösségi ellenőrök előtt a kialakított új rendszer tényleges működését is igazolni kell. Ez pedig rendkívül kemény feladat, mivel a kifizetésekkel kapcsolatos egyik legfontosabb előírás az úgynevezett keresztellenőrzés biztosítása, vagyis garantálni kell, hogy a különböző igénylések valóban egy adott területre, beruházásra, fejlesztésre vonatkoznak és más kérelemmel nincsenek átfedésben. Amennyiben ezeket a feltételeket az új rendszernek január 1-jéig nem sikerül minden szempontból teljesítenie, akkor az EU mind a termelési, mind a vidékfejlesztési támogatások folyósítását felfüggesztheti. Az akkreditációs folyamat vizsgálatát az akkreditálandó kifizető ügynökségtől független szervezet végzi, és az kiterjed különösen az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott ügyletekre vonatkozóan szinte az összes tevékenységre, a kifizetésekre is és a pályázatok befogadására is.
Amennyiben a jelenlegi változatot fogadja el a kormány, akkor meglehetősen bizonytalanná válhat a május 15-ig igényelhető, mintegy 280 milliárd forintot kitevő földalapú (SAPS) támogatás igénylése és folyósítása is, mivel az új akkreditáció időszakában nem lesz olyan jogosult hivatal, ahová a gazdálkodók az erre szolgáló, úgynevezett egységes támogatási pályázatokat beadhatják. A kormány természetesen dönthet a jelenlegi előterjesztési változattól eltérően (például a vidékfejlesztési hivatalok új rendszerből való kiemelésével) is, de a két érintett tárca hivatalnoki köreiből kapott, egybehangzó információink szerint az eredeti változat végigviteléről a „legmagasabb politikai szinten” született döntés, legfeljebb részletkérdésekben lehet változás.
Hisztériakeltéssel vádolta meg az ügyben közleményt kiadó, s a parlamenti mezőgazdasági bizottság hivatalos tájékoztatását is sürgető Gőgös Zoltán szocialista országgyűlési képviselőt Tátrai Eszter, a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtófőnöke a pénteki Magyar Nemzetben. Szerinte a szaktárca volt államtitkárának volt elegendő hivatali ideje arra, hogy a magyar mezőgazdálkodók érdekében hathatós lépéseket tegyen, és nem kellene most egy „nem létező határozatra” hivatkozva megtéveszteni a gazdákat.
Forrás: http://nol.hu/lap/gazdasag/20100830-unios_agrarpenzek__megosztott_iranyitas
A Hat Szín Virág Óvoda abádszalóki intézményeinek komplex fejlesztése
2010. augusztus 30.
Kedves Szülők, Kedves Gyerekek!
Szeretettel köszöntök mindenkit abból az alkalomból, hogy megvalósult, befejeződött Abádszalókon a Hat Szín Virág Óvoda teljes felújítása.
A támogatás segítségével megvalósult:
- a Dobó úti óvoda teljes körű akadálymentesítése,
- a Kölcsey úton egy csoportszoba, tornaszoba a hozzá tartozó öltözővel, szertárral, orvosi szoba, 2 iroda,
- mindkét épületben fa fedélszerkezet kiépítése,
- nyílászárók cseréje,
- padlóburkolatok, vizes helyiségek burkolatainak felújítása,
- a fűtési-, és a világítási rendszerek rekonstrukciója,
- tágas, fedett teraszok,
- játszóudvar,
- tanösvények.
Az infrastrukturális fejlesztés mellett a tartalmi fejlesztés is fontos szerepet kap a megújulásban. A gyermekek különböző fejlettségi szintje szükségessé teszi a kompetencia alapú nevelést. A kompetencia alapú óvodai programcsomag megismerésére, megtanulására, bevezetésére további 14 millió forintot nyert az intézmény.
Az eszközfejlesztés során az óvoda csoportszobai és irodai bútorokkal, tornaszerekkel, képességfejlesztő játékokkal, korszerű konyhatechnikával, felszerelt játszóudvarral gazdagodott. A hatékonyabb nevelőmunkát segítő óvónői eszköztár laptopokkal, videokamerákkal, digitális fényképezőkkel, DVD- lejátszókkal, tévékészülékekkel gyarapodott. Méltán elmondhatjuk, hogy óvodáink kívül-belül, az alaptól a tetőig megújultak. A felújított, korszerű épületekre mindannyian büszkék lehetünk.
Minden adott ahhoz, hogy az óvodások és az itt dolgozók jól érezzék magukat, és alkalmas arra is, hogy az elkövetkező évtizedekben gyermekeink érdekét, kényelmét és fejlődését szolgálja.
Földházi Julianna
A Hat Szín Virág Óvoda vezetője
Pályázati azonosító: ÉAOP-4.1.1/2F-2f-2009-0045
Pályázat neve: ÉAOP-4.1.1/2F Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése
Projekt megnevezése: A Hat Szín Virág Óvoda abádszalóki intézményeinek komplex fejlesztése
Megítélt összeg: 181 092 884 Ft
Támogatás aránya: 95 %
Megvalósulás időpontja: 2010 augusztus
Forrás: Abádszalóki Polgármesteri Hivatal
Kovács Mihály Általános és Művészeti Iskola rekonstrukciója és pedagógiai tevékenységének tartalmi fejlesztése
2010. augusztus 30.
Fejlesztés a jövőért
Az abádszalóki Kovács Mihály Általános és Művészeti Iskola életében és működésében jelentős minőségi változást jelent az infrastrukturális és eszközfejlesztési projekt. Az iskola a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyikébe működik. Az iskola tanulóinak 80 %-a halmozottan hátrányos helyzetű, 20 % körüli kisebbségi származású.
A fejlesztéssel a tanulók és a benne dolgozó pedagógusok európai színvonalú iskolában tanulhatnak, dolgozhatnak.
Az épület külső hőszigetelése, nyílászáróinak részleges cseréje a működés gazdaságossá tételében fontos. A teljes körű akadálymentesítés kibővítette a környék településeiről is bejáró tanulók körét, hiszen korszerű szaktantermekhez ( nyelvi labor, 2 informatikai terem, zeneterem) úgy juthatnak, hogy közlekedésüket, mozgásukat, semmi nem akadályozza. A vagyon védelemről mozgásérzékelős riasztó rendszer és tűzjelző rendszer gondoskodik. A tanulók, az iskola vagyona, új eszközei, berendezései teljes biztonságban vannak.
A kompetencia alapú oktatás bevezetése és az ehhez kapcsolódó továbbképzések nagyban segítik az új tanulásszervezési eljárások bevezetését. A tantestület nyitott és befogadó az új lehetőségek tekintetében, bővítjük az új módszereket alkalmazó osztályok számát. Az eddig is jó színvonalon működő oktatást-nevelést bízunk benne, hogy még jobb minőségben tudjuk biztosítani a helyi és környékbeli közel 500 tanuló számára.
Balogh Gyula
igazgató
Kovács Mihály Általános és Művészeti Iskola
Pályázati azonosító: ÉAOP-4.1.1/23F-2f-2009-0046
Pályázat neve: ÉÁOP-4.1.1/2F Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése
Projekt megnevezése: Kovács Mihály Általános és Művészeti Iskola rekonstrukciója és pedagógiai tevékenységének tartalmi fejlesztése
Megítélt összeg: 268 071 570 Ft
Támogatás aránya: 95 %
Megvalósulás időpontja: 2010. augusztus
Forrás: Abádszalóki Polgármesteri Hivatal
