‘Hírek’ kategória archívum
Tesztelik a Tisza-tavi viharjelző rendszert
2010. augusztus 16.
Tesztelik a Tisza-tavi viharjelző rendszert
Megkezdte működését Tisza-tavi viharjelző rendszer; egyelőre két állomást helyeztek üzembe, ezeket augusztusban tesztelik.
A tározótavat évről évre több turista keresi fel, a nyári idegenforgalmi szezonban egy-egy meleg hétvégén a helyi lakosokkal együtt több tízezren pihennek a környéken. Biztonságuk növelése érdekében vált szükségessé az egységes Tisza-tavi jelzőrendszer kialakítása. A tesztüzem alatt a jelzések tájékoztató jellegűek.
Forrás: Turizmus Bulletin Panoráma
Beküldve a(z) 
Idén is nagy siker a Szigeten a Hungarikum Falu!
2010. augusztus 12.
A magyar hagyományokat, gasztronómiát és kultúrát bemutató helyszín ezúttal az aratás és a kenyérsütés mozzanatait eleveníti meg. S ha ez még nem lenne elég, a Leader utcában további hungarikumokkal, kézműves programokkal illetve népi játékokkal várják az érdeklődőket.
Nagy sikere van a fiatalok körében a Szigeten a magyar vidéket és annak hagyományait, szépségeit, páratlan értékeit bemutató Hungarikum Falunak, melyet a Vidékfejlesztési Minisztérium az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretéből támogat.
A Hungarikum Falu a főváros közepére varázsolja Magyarország ezerszínű népi kultúrájának értékeit. Ez a hét az Európa szerte híres magyar búzáról, a hatalmas alföldi kenyerekről, a rábaközi perecről, a töpörtyűs pogácsáról és az aratáshoz kapcsolódó szokásokról szól. 2010-ben az aratás és a kenyér a Hungarikum Falu központi témája, amely mentén a táncegyüttesek, népzenekarok, kézműves és hagyományőrző programjaikat összeválogatták.
“A Vidékfejlesztési Minisztérium fontos feladatának tartja a hungarikumok védelmét. Szeretnénk ebben a kis faluban megismertetni a fiatalokkal az elfelejtett, régi magyar értékeket” – mondta V. Németh Zsolt államtitkár a Hungarikum Faluban. Kifejtette, tervezik a hungarikum törvény megalkotását, hiszen a hungarikumok márkázásának és piacra vitelének törvényi kereteinek kidolgozása a nemzeti értékek védelmét szolgálja. “A törvény meghatározza a lajstromozás feltételeit annak érdekében, hogy nemzeti értékeinket számba vehessük. Ezek az értékek képezik majd a nemzeti, fejlesztési stratégiánk alapját. Szerencsére széles azoknak az értékeknek a köre, melyeknek be kell kerülniük ebbe a területi, nyelvi, személyi körbe. A leltár után, erőteljes nemzeti marketingre is szükség lesz, mert a hungarikumok csak akkor tudnak fennmaradni, úgy lehet őket megőrizni, ha nem muzeális emlékként kezeljük őket, hanem élő hagyományként, s a magyar emberek keresik, használják, fogyasztják őket.”
A Magyar Pékek Fejedelmi Rendje 2001 óta foglalkozik hagyományőrzéssel. Tagjai a sütőiparral kapcsolatos területeken dolgoznak (pékek, tésztakészítők, néprajzkutatók). Folyamatos kapcsolatot tartanak a magyar sütőipari vállalkozásokkal és sütőipari szervezetekkel. Kutatják, ápolják és tanítják a magyar sütőipar hagyományait, évente több mint ötven bemutató sütést tartanak rendezvényeken, itthon és külföldön egyaránt. A Szigeten egész héten üzemelő pékségükben kenyérféléket, finompékárut, hagyományos sütőipari termékeket készítenek és árusítanak. Bemutatóikon óránként más-más sütőipari termék készítését mutatják be, történeti kitekintéstől, a technológiai folyamat bemutatásán át (kovászolás, dagasztás, sütés) az adott termék történetéig. Információs sátruknál recepteket osztanak, technológiai, történeti kérdéseket válaszolnak meg. Minden reggel friss pékáruval várják az éhesen ébredőket. A kulcsos kalácstól az orosházi banánon át a szalonnás papucsig, az édes és sós pacsnikon keresztül a vajas patkóig számtalan formáját vonultatják fel a gabonából készült sütőipari termékeknek és további meglepetéssekkel várnak mindenkit a Magyar Pékválogatott tagjával erősített pékség munkatársai.
Katlan Tóni konyhájában gazdag, az embert próbáló munkához illő egytálételek, gulyások, paprikások főnek a kondérokban, hogy napról napra – igazodva a tájegységi műsorokhoz – megismerhessük és megkóstolhassuk a magyar vidék jellegzetes aratóétkeit.
Mangal Ica konyhájában az őshonos szürke marha és mangalica kerül a lábasokba, míg hagyományos magyar tésztafélék, rétesek, kalácsok, ilyen-olyan lángosok és lepények bújnak elő a kemencékből.
Szil-szál szalmaszál, bárki kipróbálhatja a szalmafonás fogásait, készíthet díszeket, csörgőt, koszorút. Az aratáskor az utolsó kévéből, virágokból és szalagokból fontak koszorút az aratók. Az aratóbanda a bál napján ezzel köszöntötte a gazdát, aki a következő évi vetőmag közé keverte az aratókoszorú kipergő búzaszemeit, bő termést remélve ettől. A tájegységenként, falvanként, aratóbandánként változó formájú díszes koszorúk a nehéz munka végének fontos ünnepét jelezték. A műhelyben munkálkodóknak aratónótákat tanít, búzás meséket mesél Écsi Gyöngyi felvidéki népdalénekes, mesemondó.
Napjainkban minden közösség szembesül azzal a kérdéssel, hogyan őrizheti meg kulturális arculatát, önazonosságát. E ’felgyülemlett’ múlt az önbecsülés és mások megbecsülésének alapja. Az UNESCO egyezményének megfelelően a szentendrei skanzenen belül működő Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának is feladata az egyes közösségek, csoportok vagy egyének azon szellemi javait összegyűjteni, dokumentálni és közismertté tenni, amelyeket a közösségi emlékezet és tudás részeként, mint élő örökséget ismernek és gyakorolnak. Az idei tematikához kapcsolódva a Szigeten a népművészet mesterei váltják egymást, hogy minden nap más szálasanyag, gabonaféle fonását, szövését, sokoldalú és míves hasznosulását mutassák be. Szerdán szalmát, csütörtökön csuhét, pénteken gyékényt, szombaton nádat, vasárnap vesszőt fonhatunk itt, gondos segítő kezek felügyelete alatt.
A Kontyolóban délutánonként várják a tükrök elé a vállalkozó szellemű, hosszú hajú lányokat, asszonyokat, hogy copfba, kontyba, koszorúba fésültessék hajukat, vagy akár maguk is kipróbálják a tájegységenként változatos képet mutató hajviseletek készítésének módozatait.
A Pingálóban a népi díszítőművészet motívumai a sminkesek kezei között átlényegülnek huszonegyedik századi testfestéssé. A vállalkozó szelleműek saját bőrükön tapasztalhatják és hirdethetik a magyar motívumok szépségét és változatosságát.
A Játéktér a falusi gyerekek, fiatalok hétköznapjait, a gyerekkor, ifjúkor jellegzetes használati tárgyait, közösségi, ügyességi és sportjátékait, csapatjátékait és próbatételeit eleveníti fel. Az óriás tárgymásolatokon bárki kipróbálhatja, milyen lehetett az etetőszék, a járóka, a bölcső. A vállalkozó kedvűek régi sportokban, bigében, gólyalábazásban, ugróiskolában, métában próbálhatják ki ügyességüket.
A Sziget, és benne a Hungarikum Falu vasárnap estig várja az érdeklődőket.
A Galériák fotórovatában, ide kattintva már elérhető a legjobb pillanatokat bemutató fényképes beszámolónk, amelyet folyamatosan bővítünk a hét során.
Forrás: sziget.hu, umvp.eu
Folytatnák a népitánc-oktatást
2010. augusztus 11.
Kunhegyes Újabb öt esztendőre szóló együttműködési megállapodást kíván kötni a kunhegyesi önkormányzat a Pátria Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartójával
A szerződés részleteinek kidolgozásával Szabó András polgármestert bízta meg legutóbbi ülésén a képviselő-testület. A polgármester elmondta, hogy Kunhegyesen 150 gyerek vesz részt népitánc-oktatásban.
Forrás: http://szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/folytatnak-a-nepitanc-oktatast-321682
Maradtak a hódok a Tisza-tónál
2010. augusztus 10.
A Tiszán levonuló árvíz ellenére lakóhelyükön maradtak a Tisza-tavi hódok.
Az európai hód akkor kényszerül vándorlásra, ha szűkében van a tápláléknak. Erre szerencsére idén sem került sor. Elsősorban alkonyatkor, valamint kora hajnalban a fás vízpartokon figyelhetőek meg az élelem után kutató rágcsálók. Érdemes túravezetővel, csendes vízi járművel megközelíteni a védett állatokat vagy lakhelyüket a partfal közelében
Forrás: http://szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/maradtak-a-hodok-a-tisza-tonal-321461
Aláírást gyűjtenek a vasúti menetrend átalakításáért
2010. augusztus 9.
Hosszú a várakozás
A vasúti menetrend átalakítását szeretnék elérni azok a tiszaszőlősi lakosok, akik az egyik tiszafüredi céghez járnak be dolgozni.
Ennek érdekében aláírásgyűjtésbe kezdtek.Az aláírók azt szeretnék elérni, hogy a délutáni vonat indulása jobban igazodjon a műszakzáráshoz.
Most ugyanis a külterületi megállóban egy órát kell várakozniuk. Az íveket eljuttatják a menetrendek egyeztetéséért felelős Regionális Közlekedési Szakbizottsághoz
Korábban nem látott felvillanások a tó környékén
2010. augusztus 4.
Teszt | Augusztus 1-én megkezdte próbaüzemét a Tisza-tavi Viharjelző Rendszer első két állomása. A rendszert a katasztrófavédelem működteti.
A Tisza-tó és környéke évről évre egy több látogatót vonz. A lakosság, az ott működő szervezetek és intézmények, valamint az ide látogató turisták és üdülővendégek tájékoztatásának, valamint biztonságának növelése érdekében szükségessé vált egy egységes Tisza-tavi rendszer kialakítása. Múlt év őszére a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, az abádszalóki önkormányzat és a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület együttműködésével Poroszlón, illetve Abádszalókon, a Kunsági-főcsatorna műtárgyán viharjelző állomásokat építettek ki.
Az együttműködés folytatásaként e két állomás ideiglenes vezérlését is kialakították, így augusztus 1-től 31-ig zajlik a két viharjelző állomás tesztüzeme. Ebben az időszakban a szabad vízen tartózkodók, a helyi lakosság és a turisták megismerhetik a jelzőberendezéseket működés közben és a beavatkozó szervezetek is megkezdhetik eljárásrendjeik kialakítását. A tesztüzem alatt a jelzések tájékoztató jellegűek: a poroszlói állomás jelzése a poroszlói kikötő térségében, a Kunsági-főcsatorna műtárgyára helyezett berendezés jelzése az abádszalóki medence térségében észlelhető.
A viharjelző rendszert az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság működteti. Elsőfokú viharjelzés van érvényben, ha a viharjelző berendezés percenként 45-öt villan. Ebben az esetben úszni, csónakkal és más vízi sporteszközzel csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. Másodfokú viharjelzés esetén a viharjelző lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ebben az esetben a vihar rövid időn belüli megérkezését jelzik. Ilyenkor fürödni tilos! Tilos továbbá csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni (a vitorlás hajók kivételével).
Amuri kagylók támadása a Tisza-tó ellen
2010. július 28.
Üresen panganak a magánpanziók Abádszalókon, siralmas a szezon
Siralmas szezon elé néznek idén a Tisza-tónál: a júniusi árvíz több olyan partszakaszt is elmosott, ahol a szabadvizi strandot nem tudták még megnyitni. Most pedig tömeges kagylópusztulás keseríti az itt nyaralók és a szállásadók életét.
Orrfacsaró bűz van több helyen, döglött kagylók tucatjait sodorja partra a hullámzás, s az amúgy is vérszegény szezon így lassan a 2000. évi ciánszennyeződés utáni nyárra kezd hasonlítani – így panaszkodott egy miskolci férfi, aki minden évben Abádszalókon tölti a nyarat a családjával. Idén azonban rövidebb lesz a pihenés, mint ahogyan azt tervezték, mert sem csónakázni, sem vízibiciklizni, sem pedig úszni nincs kedvük ilyen körülmények között.
Az idegenforgalmi szakemberek csak óvatosan és név nélkül merik kimondani: ebben az évben akár harminc-negyven százalékkal is kevesebb lehet a vendég a Tisza-tónál, mint tavaly ilyenkor.
– Sosem a nagypénzű, sokat költő emberek jöttek Tiszafüredre, Abádszalókra, Poroszlóra vagy Kiskörére, hanem főként a Borsod, Heves, Hajdú és Szabolcs megyei átlagos keresetű vagy épp kispénzű családok – mondta az egyik Tourinform iroda munkatársa. Az üdülési csekkek megadóztatása, a kora nyári árvíz, majd az azt követő szúnyoginvázió, s a mostani kagylópusztulás azonban még a leghűségesebb vendégeket is elriasztotta. A magánszálláshelyek, a kisebb panziók szinte üresen állnak, akad olyan kiadó ház, ahol az idén még egyetlen éjszakát sem foglalt le vendég. Ebben a térségben kevés az álláslehetőség az iparban vagy a mezőgazdaságban, így sokan abból élnek télen is, amit nyáron a szobák kiadásával keresnek: ezért is érinti fájdalmasan az ittenieket a rossz szezon.
Dányi Tibor, az abádszalóki strand és kemping vezetője arról számolt be: idén nyáron mindössze két vagy három olyan család jelentkezett be hozzájuk, akik egy egész hétig maradtak, a legtöbben azonban inkább csütörtöktől vasárnapig foglalják le a faházakat, sátorhelyeket, s csak hétvégéken telnek meg a szálláshelyeik. – Jön, strandol, de a büfében már nem költ pénzt, otthonról hoz inkább szendvicset – a fürdő vezetője szerint ez jellemzi mostanság a Tisza-tavi vendéget.
Ballagó László, Abádszalók jegyzője szerint nemcsak az elmúlt napokban tapasztalt kagylópusztulás okozta az idegenforgalom látványos visszaesését, de tény, hogy nem kedvez a térség jó hírének a lassan már évről évre visszatérő jelenség. A víz minőségét ugyan a mérések szerint nem rontja, de cseppet sem gusztusos dolog oszladozó kagylótetemek között úszni – ismerte el Ballagó László. Úgy próbálnak védekezni ez ellen, hogy az abádszalóki strandot hálóval vették körbe, így megakadályozzák, hogy az elpusztult kagylótestek a fürdőzők közé is bekerüljenek. A háló túloldalán pedig rendszeresen összegyűjtik ezt a hulladékot, s a környékbeli dögkutakba szállítják.
A nyaralók és a Tisza-tavi szállásadók körében elterjedt a hír, hogy az árvízi védekezés okolható a kagylópusztulásért: annak érdekében ugyanis, hogy ne kerüljön a tóba az áradással járó szemét és uszadék, lezárták a tó öblítőcsatornáit, s így a pangó, oxigénhiányos vízben hamarabb pusztultak el ezek az érzékenyebb fajok. Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmér nökségének vezetője szerint való igaz, hogy júniusban lezárták az öblítőcsatornákat, ez azonban szerinte nem okolható a járványszerű fertőzésért.
Az elmúlt három-négy évben ugyanis visszatérő jelenség a sekélyebb vizű Tisza-tavon a kagylópusztulás, függetlenül attól, hogy volt-e árvíz, s lezárták vagy nyitva tartották az öblítőcsatornákat. Két évvel ezelőtt a tó akkori kezelője, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) bevizsgáltatta a kagylómintákat, s kiderült: egy olyan atka okozza a pusztulást, amely az őshonos tiszai kagylókban eleve megtalálható, de azokban nem okoz fertőzést, csak a hatvanas-hetvenes években a haltelepítésekkel a tóba bekerült, úgynevezett amur kagylókban. A pettyes és fehér busa, valamint az amur, mint növényevő halak mesterséges betelepítésével a tó elhínárosodását próbálták megakadályozni néhány évtizede, s ennek „keserű hozadéka” az utóbbi években, főként a forró kánikulai időszakban jelentkező kagylópusztulás.
Igaz, ami a fürdővendégeket elűzi, az éppenséggel jó az elhullott tetemekből táplálkozó vízimadaraknak. Ez cseppet sem vigasztalja azokat a Tiszatavi szállásadókat, vendéglősöket, akiknek az elmúlt évtized egyik legrosszabb nyári szezonjával kell most szembenézniük.
Néhány éve a Balatonban is megjelentek az amuri kagylók, amik vélhetően madarak vagy hajók révén kerültek a tóba – mondta Bíró Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója. Kezdetben csak a Sió környékén éltek, mára azonban elszaporodtak, s a Balaton nyugati medencéjében, Fonyód, sőt Keszthely térségében is felbukkannak ezek a meglehetősen nagynak számító, olykor harminc centiméternél hosszabb kagylók.
Az igazgató elmondta: eddig csak egyszer – tavaly a Sióban – tapasztaltak tö meges kagylópusztulást, annak pedig egyelőre semmi jele, hogy az idén is számítani kellene erre. Bíró Péter kitért arra is, hogy az elsősorban mérgezés vagy oxigénhiány miatt bekövetkező tömeges pusztulásnak – azon túl, hogy a felszínre emelkedő, rothadó kagylók bűzösek és ronda látványt nyújtanak – nincs káros hatása a tó élővilágára vagy az emberekre. (B. A.)
Forrás: nol.hu
Fejlesztések – Virtuális Falutúra
2010. július 28.
A falutura.mnvh.eu oldalon már elérhetõ az ötven hazai faluról készült „Virtuális Falutúra”, amelynek elõkészítésében szakértõként a FATOSZ is segítséget nyújtott. A gömbpanorámás falufotó-sorozat 50 hazai település nevezettességeit mutatja be.
A gömbpanorámás virtuális falufotó-sorozat tavasszal az MNVH megbízásából készült 50 magyarországi faluról. A fejlesztés panorámafotók segítségével mutatja meg a falvak légkörét és nevezettességeit. A virtuális túrák létrehozásával a látogatók bepillanthatnak a falvak világába. Végigjárhatják a helyi nevezettességeket és gyönyörködhetnek a táj és építészet szépségében. A túrák mellett magyar és angol nyelvû információt kaphatnak a helyiségrõl.
Az MNVH megbízásából, szakmai tapasztalatai alapján a FATOSZ-t kérték fel szakértõnek a virtuális túrában résztvevõ falvak turisztikai kínálatának és látványosságainak összeállítására. A FATOSZ javaslatára a gömbpanorámás fotók mellé a FATOSZ szálláshelyeinek adatbázisa, valamint a FATOSZ által Országos Eseménynaptárában összegyûjtött vidéki-falusi fesztiválok is felkerültek a fotókkal együtt.
Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin, 2010/145.
Folytatódik a tavon a haltelepítés
2010. július 27.
Újabb szakaszához érkezett a Tisza-tavi haltelepítés.
A tó horgászati hasznosítója mától háromnyaras pontyokat ereszt a vízbe Kisköre, Tiszanána, Sarud, Poroszló, Tiszavalk, Tiszafüred és Abádszalók térségében.
A mostani első ütemet követően augusztusban kerülnek újabb pikkelyesek a vízbe. A telepítés szállítóját közbeszerzési eljárás keretében választották ki.
Forrás: szoljon.hu
Korszerűbb lesz az orvosi rendelő
2010. július 27.
Beruházás | Pályázati forrásból újul meg Tiszaörsön a helyi orvosi, fogorvosi rendelőnek és védőnői tanácsadónak helyet adó épület.
A most induló beruházás keretei között felújítják az épület belső helyiségeit, kicserélik a meglévő burkolatot, elvégzik a külső hőszigetelési munkálatokat, valamennyi nyílászárót kicserélik. Ugyancsak kicserélik és korszerűsítik a vízhálózatot és a szennyvízelvezető rendszert, felújítják a fűtési rendszert. Nem marad el a tetőszerkezet javítása, valamint az épület teljes körű akadálymentesítése sem.
A beruházással lehetővé válik, hogy a község egy központi épülete megújuljon. A munkálatok elvégzésével Tiszaörs és a környező települések alapvető egészségügyi ellátása a megfelelő színvonalon működhet, a kor elvárásainak és a lakosok igényeinek megfelelően. Az épület akadálymentesítése pedig lehetőséget teremt arra, hogy minden lakos, minden beteg számára egyenlő eséllyel váljanak hozzáférhetővé a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkező egészségügyi intézmény szolgáltatásai.
Forrás: szoljon.hu
