‘Hírek’ kategória archívum
Nyitvatartás
2011. november 7.
Nyitvatartás:
2011.11.11. -én az iroda zárva tart.
MVH-s képzésen tartózkodunk.
Beküldve a(z) 
Felújítják a tiszaörsi templomot
2011. november 7.
Felújítják a tiszaörsi templomot
Pályázati forrásból megújul a tiszaörsi római katolikus templom
Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap támogatásával a LEADER- program keretében megvalósuló beruházás részletiről Bódi György tájékoztatta a helyi lakosokat az október 16-án megtartott ünnepi szentmise végén. A projektmenedzser örömmel számolt e arról, hogy kedvező elbírálásban részesítették a vidéki örökség megőrzését célzó pályázatukat, melynek eredményeképpen közel 39,8 millió forintot fordíthatnak a templom felújítására.
A megítélt összeg több feladat végrehajtására is lehetőséget ad. A projekt részeként például az igencsak rossz állapotban lévő tetőszerkezet cseréje, illetve a torony külső falazatának javítása, festése is megtörténik. Tartalmazza a nyertes pályázat továbbá a bejárati ajtók, főlépcső és a templomkert érdekében akadálymentes feljárót is építenek, s a templomkert felújítását is. A könnyebb megközelíthetőség érdekében akadálymentes feljárót is építenek, s a villámvédelmi és csapadékelvezető rendszer kialakításáról is gondoskodnak. A kivitelezés egyébként már megkezdődött, s a tervek szerint 2012 augusztusáig tart.
Bódi György elmondta az is, hogy az említett munkálattok mellett egy vallási, néprajzi kiadvány is készül „Katolikus bástya a Nagykunság szélén: Tiszaörs „címmel, amely a települést hivatott bemutatni. Ebben valószínűleg arról is olvashatnak majd az érdeklődők, hogy a Sarlós Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom 1783-ban épült, méghozzá késő barokk stílusban.
Forrás: Tiszafüred városi közéleti lap III. évfolyam 19. szám, 2011. november 3.
A LEADER pályázat benyújtási időszak meghosszabbításáról.
2011. november 6.
Megjelent
Az ÚMVP Irányító Hatóságának
119/2011 (X. 21.) számú Közleménye.
A LEADER pályázat benyújtási időszak meghosszabbításáról.
Az Irányító Hatóság az ügyfelek érdekét és az esélyegyenlőséget szem előtt tartva a pályázat benyújtási időszakot
2011. november 15-ig meghosszabbítja.
Az erről szóló rendeletmódosítást az Irányító Hatóság már kezdeményezte.
A közlemény letölthető a következő linken:
http://www.kormany.hu/download/c/9d/50000/IH%20119.%20k%C3%B6zlem%C3%A9ny.pdf#!DocumentBrowse
Megjelent a 98/2011. (X.28.) VM rendelet
2011. november 3.
A Magyar Közlöny 2011. évi 127. számában megjelent a 98/2011. (X.28.) VM rendelet, amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szól. E rendelet tartalmazza többek között a 76/2011. (VII.29.) VM rendelet (LEADER) benyújtási időszakának változását, valamint változásokat tartalmaz a 135/2008. (X.18.) FVM rendelet és a 138/2008. (X.18) FVM rendelet vonatkozásában is.
A Közlöny Letölthető: MK_11_127
Kormányzati döntést követően indulhat végre a Tisza-tó projekt
2011. november 3.
Négy megyét, köztük Jász-Nagykun-Szolnok jelentős területét érinti a komplex Tisza-tó projekt, melynek célja a térségi vízpótlás és a jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges feltételek biztosítása, valamint a mezőgazdaság, a halászat és horgászat vízigényének biztosítása.
A felújított rendszer növelni fogja a térség ár- és belvízi biztonságát, jó minőségű öntözővízhez jutnak a termőterületek és tápvízhez a halastavak. Az öblítőcsatornákat kikotorják, és rajtuk keresztül friss vizet juttatnak a tározó öblözeteibe. Beeresztő műtárgyakat és zsilipeket építenek és javítanak, fejlesztik a tározó létesítményeit, kialakítják a kedvező áramlási viszonyokat, továbbá a vízpótlást biztosító belső csatornarendszereket. A halak vándorlásának elősegítésére hallépcsőt is létesítenek.
A felújított rendszer növelni fogja a térség ár- és belvízi biztonságát, jó minőségű öntözővízhez jutnak a termőterületek és tápvízhez a halastavak. Az öblítőcsatornákat kikotorják, és rajtuk keresztül friss vizet juttatnak a tározó öblözeteibe. Beeresztő műtárgyakat és zsilipeket építenek és javítanak, fejlesztik a tározó létesítményeit, kialakítják a kedvező áramlási viszonyokat, továbbá a vízpótlást biztosító belső csatornarendszereket. A halak vándorlásának elősegítésére hallépcsőt is létesítenek.
A kormány nemrégiben döntött arról, hogy elfogadja a Tisza-tó rendezésére vonatkozó előterjesztést, amely kiemelt környezetvédelmi és gazdasági jelentőséggel bír. A fejlesztés teljes költsége mintegy 6,6 milliárd forint, ebből az összegből 5,6 milliárd forint európai uniós támogatásból valósul meg, a fennmaradó összeget a központi költségvetésből finanszírozza a kormány.
— A Tisza-tó a legnagyobb fejlesztése előtt áll, mely négy megye lakosaira nézve bír majd kedvező hatással. A tó legnagyobb része Jász-Nagykun-Szolnok megyében van, ezért a beruházás mindenképpen kedvező hatással lesz az itt élő lakosokra, vállalkozásokra — hangsúlyozta Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke a projekt kedvező elbírálását bejelentő sajtótájékoztatón, melyet közösen tartottak Varga Mihály miniszterelnökséget vezető államtitkárral, a térség országgyűlési képviselőjével és Szabó Róberttel, a Heves megyei közgyűlés elnökével.
A beruházás amellett, hogy jelentősen hozzájárul a Tiszta-tó környékének turisztikai szempontú fejlesztéséhez, valamint javítja az ott élő polgárok életminőségét, a projekt a kivitelezése alatt és után is munkahelyeket termet. A fejlesztés kapcsolódik a Start munkaprogramhoz.
Megújult a pusztataskonyi kápolna
2011. november 3.
Megújult a pusztataskonyi kápolna
2011. november 1.
Magyarország megújítása szempontjából is példaértékű az az összefogás, mellyel sikerült helyreállítani a pusztataskonyi műemlék kápolnát – jelentette ki Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.
A közigazgatásilag Tiszaburához tartozó Pusztataskony szélén álló kápolnáról szólva Varga Mihály felidézte a település történetét és méltatta az erős szálakkal idekötődő Szapáry-család jelentőségét, amelynek tagjai – mint mondta – az elmúlt csaknem fél évezred során a kultúrától a honvédelmen át a gasztronómiáig “belegyökeresedtek” a magyar történelembe.
A pusztataskonyi kápolna felújítása elnevezésű projekt zárórendezvényén az államtitkár emlékeztetett: a kápolna falai között nyugszik mások mellett az a gróf Szapáry Gyula, aki 1890 és 1892 között Magyarország miniszterelnöke volt, és pályafutása során mindvégig szívén viselte e térség sorsát. Az 1875-ben felszentelt, romantikus stílusú épülettel kapcsolatban kitért arra is: annak felújítása sok ember összefogásának a sikere.
Az eseményen Szapáry György, Magyarország amerikai nagykövete, a kápolna felújításának kezdeményezője elmondta: az Európai Unió és a magyar állam csaknem 32 millió forintos támogatásával az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében megvalósult rekonstrukció egyben szimbólum is. Mint kifejtette, annak a jelképe, hogy az életben három olyan közösség van – a család, az alma mater és a haza – amelyhez tartozni elengedhetetlen és amelyhez a kötődést ápolni, őrizni kell.
A beszédeket követően Csóka Gáspár bencés rendi pap áldotta meg az átfogó felújítás és akadálymentesítést követően megszépült épületet, a kápolnában ünnepi szentmisét is tartott a a helyi híveknek és a vendégeknek.
Forrás: http://www.vargamihaly.hu/hirek/600_megujult_a_pusztataskonyi_kapoln
Kápolnaavató
2011. november 3.
Október 30-án átadták a felújított Szapáry-kápolnát Pusztataskonyban. Az Európai Unió és a magyar kormány által mintegy 32 millió forintból finanszírozott felújítási munkákat a tiszaszentimrei LAD-ÉP Kft. végezhette el, a Pusztataskonyi Kápolna Felújításáért Közalapítvány megbízásából. Az eseményen részt vett a kápolnát egykor építő grófi család sarja, a felújításra létrejött közalapítvány kuratóriumának elnöke, Magyarország washingtoni nagykövete, Szapáry György, valamint a térség országgyűlési képviselője, miniszterelnökséget vezető államtitkár, megyei és térségi politikai vezetők, egyebek mellett Abádszalók, Tiszabura, Tomajmonostora és Tiszaszőlős polgármestere.
Szapáry György beszédében először megköszönte mindazok munkáját, akik hozzájárultak a kápolna felújításához. Elsősorban Fazekas Szabolcs, Tomajmonostora polgáremstere nevét emelte ki, aki – miután Szapáryt Whasingtonba szólította munkája – gyakorlatilag egyedül vezényelte le helyette a munkákat.
Varga Mihály a kápolnaépítő Szapáry család nagyjainak érdemeit méltetta. Gróf Szapáry Gyuláét például, aki több magyar kormányban is fontos szerepet játszott, és egy ízben Széll Kálmán helyett pénzügyminiszteri címet is szerzett, majd a magyar kormányt irányította 1890-től. A most felújított kápolnába helyezték örök nyugalomra.
A kápo
lna avatási ünnepségéről készült fotókat itt láthatják.
Megkezdődik a Tisza-tó rehabilitációja
2011. november 3.
Egy szokatlan helyszínen, az abádszalóki strandnál lévő gáton tartott sajtótájékoztatót Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, illetve a Heves és Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke. Államtitkár úr itt jelentette be, hogy megkezdődik, 5,6 milliárdos európai uniós és egy milliárdos hazai forrásból a Tisza-tó vízügyi rendezése.
A Tisza-tó komplex fejlesztéséről az elmúlt évben az Új Széchenyi Tervben olvashattunk, ahol térségünk nevesítve is szerepelt a régiók között. „Programot indítunk a Tisza-tó fejlesztésére, az ökoturizmusban és az ökológiai gazdálkodásban rejlő, a térségben élők életminőségét érdemben javító lehetőségek kiaknázására.”
Ennek a célnak a részletezése történt meg a Tisza-tavi kiemelt üdülőkörzet területfejlesztési programjában, amelyet a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács készített. Ebben az anyagban már lebontva szerepeltek a tennivalók, mellettük pedig az összegek. Ezekből az adatokból kiderült, hogy a program megvalósítása 15,8 milliárd forintba kerül. Ennek a forrásnak a jelentős részét az európai uniós támogatásból kell biztosítani, illetve megpályázni. Ezen a programon belül készült el a Komplex Tisza-tó projekt, amely két részből épül fel: a Tisza-tó projektből, valamint a Tisza-Körös völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR) projektből.
A Tisza-tó részprojekt a tó belső víztereinek, vízcseréjének természetközeli állapotra hozását, a tározó kapacitásának, használati értékének fenntartását fogalmazza meg, a kialakult környezet károsítása nélkül. További feladat a természetvédelmi értékek megőrzése, az invazív fajok visszaszorítása, a biodiverzitás megtartása, illetve növelése. Ezen belül a belső áramlási folyamatok elősegítése, az eutrofizációs folyamatok lassítása, a vízminőség és használati értékének védelme, fenntartása.
Ennek a munkának az elindulásáról adott tájékoztatást Varga Mihály és a két megyei közgyűlési elnök. Államtitkár úr az is elmondta, hogy a munkálatok elvégzéséhez a START munkaprogram is segítséget ad majd.
Kovács Sándor (Szolnok megye) és Szabó Róbert (Heves megye) elmondta, hogy nagy reményeket fűznek a program megvalósulásához, remélik, hogy ez az első lépés, a tó rehabilitációja, vízgazdálkodási rendezése után a térség további fejlesztése, majd ezután fejlődése is megindul.
A sajtótájékoztatón elhangzottakat, illetve az ott készített riportokat a Főnix Tv október 19-i adásában láthatják.
Pusztatomaji Szent Móric-kápolna
2011. november 3.
Ha az Alföldön, Abádszalók és Kunhegyes között, az egykori Kakat-ér partján vezető úton haladunk, azzal párhuzamosan, néhány száz méterrel beljebb, egy fás-bokros garád követ utunkon. A bozótos keleti végénél furcsa téglaépítmény körvonalait láthatjuk, ha csak elsuhanunk, az útra figyelve.
Ha több időnk van, érdemes itt megállni, alaposabban szemügyre venni a magaslat tetejét; egy csodálatos, romjaiban is szép épületet láthatunk, a pusztatomaji Szent Móric-kápolnát.
Az októberi, bágyadt napfény nem a legszerencsésebb idő a látogatásra, ennek ellenére, merészkedjünk közelebb! A néhai tomajpusztai uradalom tanyaközpontja irányából lehet ezt megtenni, jókora, L alakú kerülővel, de megéri! Már vége felé jár a betakarítás, a környező földeken néhány traktor bálázza a csutkaszárat, a tarlón kényelmes a séta a dombig. Az ellenfényben még sejtelmesebbnek látjuk a tornyot, de a dombra feljutni már nem egyszerű. Mindent befolyt, benőtt az orgona, a vadrózsa, a cötkény, az akác ezévi újjulata.
Egy alig látható nyomon elindulunk felfelé, el–elakadozva, nehézkesen. Aztán egy mély gödör! amiről kiderült; ez bizony a kápolna és gazdasági központ építőjének a családi kriptája volt, a széthordása előtt.
Amikor körbenézünk, mindenfelé faragott oromdíszeket, korlátokat, tekintélyes lépcsőmaradványokat, téglákat, törmeléket rejt a hatalmasra nőtt gaz. Aztán felnézünk és ámulunk! A neogót stílusú kápolna bejárati díszítésének a maradványai is csodálatosak.
A Kis-Fás-halom tetején álló, 1892-ben Szent Móric tiszteletére felszentelt kápolnát, hídvégi és oltszemi gróf Nemes Vince építtette, a majorsági 13 szobás kastélyával, gazdasági épületeivel egyidőben, az uradalmi cselédség és a családja számára. A terveket Steindl Imrének, a parlament tervezőjének tulajdonították, ennek ellenére azt Novák Ferenc, budapesti műépítész készítette, Kósa Károly szerint.
A II. világháború alatt az uradalom épületei és a kápolna is megsérült, de helyreállították. Még 1965 ben is volt itt szentmise, a Szent Móricot ábrázoló oltárkép alatt, amit a híres Vastagh György szegedi festőművész, a kor divatos arc- és oltárképfestője készített, kifogástalan művészi ecsettel.
Aztán az iskola megszűnt, a majorban élők beköltöztek a falvakba, az épületek használható anyagait széthordták, a harangot leszerelték, elvitték, a kriptát feltörték, kirabolták, a kápolna pusztulása megállíthatatlanná vált.
Később a kunhalom aljától tekintünk fel a kápolna hátsó részére, ahol a megmaradt ablakokat ölelő díszítéseket láthatjuk.
A műútról látható oldal és a csonka torony képeivel köszönünk el az egykoron csodálatos, Kis-fás-halmon álló, romjaiban is kiemelkedően szép, Szent Móric-kápolnától.
