‘Hírek’ kategória archívum
Koccintás 2011 – egy vidám esemény a borvidéki településekért
2011. augusztus 2.
Beküldve a(z) 
Öko-programok a Tisza-tó partján
2011. augusztus 2.
A vidéki életmód népszerűsítése, a környezeti tudatosság erősítése a fő üzenete a Tó-vidék fesztiválnak. Augusztus 5-e és 7-e között várják a látogatókat a Tisza-tó partján, Sarudon. A belépés ingyenes.
A Heves megyei község strandján úgynevezett tanyákat alakítanak ki, amelyekben a térségben élő gazdálkodók és kézművesek kínálják a saját maguk által megtermelt élelmiszereket illetve kézműves termékeket- mondta Sebestyén Miklós, a szervező Wesselényi Miklós Szabadidős Egyesület titkára. Hozzátette: a hagyományos foglalkozásokat pedig civil szervezetek ismertetik meg a látogatókkal.
Az első nap fő témája a megújuló energia és a környezetbarát építészet, augusztus 6-án a biogazdálkodásról és a konyhakertészetről hallgathatnak előadásokat az érdeklődők, a zárónap pedig az ökoturizmus jegyében szerveződik.
Be lehet nevezni a Tisza-tavat körbekerülő kerékpártúrára és csónakos kalandtúrára is, a kulturális programok között pedig Rúzsa Magdi, Fenyő Miklós, az Első Emelet és a Sebő Együttes koncertje várja a közönséget.
A rendezvényt most szervezik meg másodszor. A belépés ingyenes, ugyanis az egyesület az Új Széchenyi Tervvel támogatást nyert a fesztivál megszervezésére – mondta Sebestyén Miklós.
Forrás: http://www.turizmus.com/cikk/index/12/10002/turizmus_hirek/13434
Poroszlói Ökopark: áprilisi nyitás
2011. augusztus 2.
Jó ütemben halad a tisza-tavi Ökopark építése Poroszlón A jövő év áprilisában szeretnék megnyitni a tisza-tavi Ökoparkot Poroszlón. A 2,2 milliárd forintos beruházásból az akváriumrész már elkészült és a 3D-s mozi helyét is látni.
A létesítmény 32 méteres tornyait nemrég kezdték el építeni, a kilátószintet 24 méteresre tervezik. Lesz 3D-s mozi, illetve konferenciaterem is. A látogatóközpont alsó szintje, a föld alatti rész pedig már elkészült. Jelenleg harminc százalékban áll a beruházás, a munkákkal ütemesen haladnak és az időjárás is kegyes volt eddig a kivitelezőkhöz.
A 2,2 milliárdos fejlesztés önrészét, 38 millió forintot, a helyi önkormányzat biztosítja. Tervek szerint Poroszló új nevezetességében évente kétszázezren fordulnak majd meg. Az Ökocentrumban kap helyet Európa legnagyobb édesvízi akváriuma, egy hatszázezer literes medence. A fő attrakció itt a ritkán látott tokhal fajta, a viza lesz.
Az Ökocentrum 14 hektáros parkjában bivaly- és szitakötőház, halászati skanzen, vízi játszótér épül, és innen indulnak majd a csónakos, a kerékpáros és a gyalogos túrák, az érdeklődők igényeinek megfelelően.
Forrás: http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/poroszloi_okopark__aprilisi_nyitas
Öko-programok a Tisza-tó partján
2011. augusztus 1.
A vidéki életmód népszerűsítése, a környezeti tudatosság erősítése a fő üzenete a Tó-vidék fesztiválnak, amelyet augusztus 5. és 7. között rendeznek a Tisza-tó partján, Sarudon a Wesselényi Miklós Szabadidős Egyesület (WMSZE) szervezésében.
Mint azt Sebestyén Miklós, a WMSZE titkára a fesztivál Egerben megtartott csütörtöki beharangozó sajtótájékoztatóján elmondta, a község strandján úgynevezett tanyákat alakítanak ki, amelyekben a térségben élő gazdálkodók és kézművesek kínálják a saját maguk által megtermelt élelmiszereket, illetve kézműves termékeket. A hagyományos foglalkozásokat pedig civil szervezetek ismertetik meg a látogatókkal.
Az első nap fő témája a megújuló energia és a környezetbarát építészet, augusztus 6-án a biogazdálkodásról és a konyhakertészetről hallgathatnak előadásokat az érdeklődők, a zárónap pedig az ökoturizmus jegyében szerveződik.
Be lehet nevezni a Tisza-tavat körbekerülő kerékpártúrára és csónakos kalandtúrára is, a kulturális programok között pedig Rúzsa Magdi, Fenyő Miklós, az Első Emelet és a Sebő Együttes koncertje várja a közönséget.
A már második alkalommal megszervezett rendezvény helyszínére a belépés ingyenes, ugyanis az egyesület az Új Széchenyi Terv keretében támogatást nyert a fesztivál megszervezésére – mondta Sebestyén Miklós.
Horváth Zoltán, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület elnöke arról szólt, hogy a fesztivál keretében olyan gyakorlati példákat és eszközöket kívánnak bemutatni, amelyek használatával “zöldíteni” lehet a mindennapi életet.
A többi között lecsót főznek “napbogrács” segítségével, a Zöld boltban környezetbarát tisztítószereket és takarítóeszközöket lehet majd vásárolni és napkollektoros gyümölcsaszalót fognak működtetni.
A cél az, hogy csökkenteni lehessen Magyarország ökológiai lábnyomát. Ugyanis már ma két és félszer nagyobb Földre volna szükségünk egy magyar állampolgár átlagos környezethasználata mellett – mondta Horváth Zoltán.
Forrás: http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/oko_programok_a_tisza_to_partjan
Megjelent a 76/2011 VM (Leader) rendelet
2011. augusztus 1.
Általános tájékoztató a Leader pályázatról
- A pályázatokat 2011. szeptember 30. és október 31. között kizárólag elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon, valamint az illetékes LEADER HACS által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A pályázathoz csatolandó dokumentumokat szkennelt formában kell csatolni a pályázathoz.
- Kizárólag olyan pályázat fogadható el, amelyhez rendelkezésre áll a Helyi Bíráló Bizottság támogató nyilatkozata (HBB), amelyet benyújtáskor mellékletként be kell csatolnia a pályázónak. A HBB által kiadott döntést és indoklását tartalmazó okirat az ügyfél által benyújtandó LEADER pályázat nem hiánypótoltatható kötelező melléklete, amelynek csatolásáért az ügyfél a felelős. A dokumentum nem csatolása a benyújtott pályázat értékelés nélküli elutasítását vonja maga után
- A pályázat benyújtásának másik alapfeltétele az előzetes MVH-s regisztráció, vagyis az, hogy az ügyfél az MVH által kibocsátott regisztrációs számmal rendelkezzen, amelyet a G001-es adatlapon igényelhet.Amennyiben nem rendelkezik MVH-s regisztrációs számmal:MVH regisztrációs szám G001
- MVH jelszó G946: Kérelem/adatszolgáltatás elektronikus úton történő intézéséhez szükséges jelszó iránti kérelem:
http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/ugyfelnyilvantartas/g946_adatlap_es_kitoltesi_utmu_20091115_1007401
Kirendeltség postai címe:
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kirendeltsége
5002 Szolnok
Pf. 111Általános pályázati feltételek
- Pályázó lehet az a természetes személy, mikro-, kis- és középvállalkozás, nonprofit szervezet és egyházi jogi személy, települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény által meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény alapján létrehozott többcélú kistérségi társulás, amely fejlesztést valósít meg valamely LEADER HACS illetékességi területen, a célterületben meghatározott településen.
- A projekt megvalósítási helye kizárólag a pályázó lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye, telephelye vagy fióktelepe szerinti LEADER HACS illetékességi területén lehet.
- A benyújtható pályázatok száma a 2007-2013 közötti időszakban jogcímenként legfeljebb 3 darab lehet. A pályázat benyújtására nyitva álló időszakban egy pályázó egy célterületre csak egy pályázatot nyújthat be.
- A pályázathoz kötelezően benyújtandó a HBB támogató nyilatkozat, amely a pályázat nem hiánypótoltatható részét képezi.
- A pályázathoz a területileg illetékes LEADER HACS honlapján megtalálható az adott célterülethez kapcsolódó formanyomtatványok kitöltése, valamint a pályázathoz való csatolása és beküldése is kötelező.
- Egy pályázat keretében a megítélt támogatás összege nem haladhatja meg a LEADER HACS célterület katalógusában meghatározott maximális támogatási összeget. Nem támogatható az a pályázat, amely esetén az igényelt támogatási összeg nem éri el a LEADER HACS célterület katalógusában meghatározott minimális támogatási összeget.
- A pályázat kötelező részei
- Pályázati adatlap, amelyet az illetékes LEADER HACS munkaszervezetéhez kell benyújtani
- HBB támogató nyilatkozata
- egyéb, a LEADER jogcímrendeletben meghatározott kötelező mellékletek, formanyomtatványok
- a célterülethez kapcsolódóan előírt, formanyomtatványok, nyilatkozatok, dokumentumok
- A LEADER pályázat benyújtásához előzetesen a projektre vonatkozó elképzelés és a projekt megvalósítási helyének ismerete szükséges.
A projekt tervezett megvalósítási helyének ismeretében a http://www.umvp.eu internetes oldalról elérhető LEADER aloldalon a település kiválasztásával a területileg illetékes LEADER HACS kikereshető. -
A sikeres pályázat kidolgozásának első lépése a Felhívásban szereplő célterületek, a kapcsolódó LEADER kritériumok, valamint az illetékes LEADER HACS honlapján található HVS megismerése.
-
Az előző pontban említett dokumentumokat alapul véve kell megfogalmazni a projekt javaslatot, amelyet a pályázónak a pályázati elhívás 2. számú mellékletét képező formanyomtatványon előzetesen be kell nyújtania a területileg illetékes LEADER HACS-hoz, melyet a LEADER HACS HBB-je a HVS-nek és a LEADER kritériumoknak való megfelelés szempontjából vizsgál. Döntést hoz arról, hogy a HVS-hez illeszkedőnek tartja-e a projektötletet, vagy sem. Amennyiben az előzetesen kihirdetett szempontrendszer alapján megállapítja az illeszkedést, úgy támogató nyilatkozatot ad ki, amennyiben nem tartja illeszkedőnek, úgy elutasító nyilatkozatot ad a pályázónak. A HBB eljárással kapcsolatos, az ügyfél számára legfontosabb tudnivalókat a pályázati felhívás 1. számú melléklet tartalmazza.
- A HBB támogató nyilatkozata a pályázat benyújtásának és értékelésének alapfeltétele.
- Projekt adatlapot az ügyfél postai úton ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, vagy személyesen, átadás-átvételi formanyomtatvány együttes aláírásával nyújtja be a területileg illetékes LEADER HACS munkaszervezetéhez.
- A HBB arra kap felhatalmazást, hogy a LEADER HACS által a LEADER jogcím rendelet alapján közzétett Pályázati felhívásban megjelenő célterületekben, a helyi jogosultsági kritériumként meghatározott LEADER követelményeknek való megfelelést a benyújtott Projekt adatlap formanyomtatvány vonatkozásában előzetesen vizsgálja és döntést hozzon.
- Kizárólag olyan pályázat fogadható el, amelyhez rendelkezésre áll a HBB nyilatkozata, amelyet benyújtáskor mellékletként be kell csatolnia a pályázónak.
- A. Az ügyfelek, amennyiben kisértékű projektre kívánnak pályázatot benyújtani, a Projekt adatlapot legkésőbb a pályázat benyújtási időszak első napját megelőző 25. napig nyújthatják be. (2011.szeptember 5.)
- Amennyiben az ügyfél nem kisértékű projektre tervez pályázatot benyújtani, a Projekt adatlapot legkésőbb a pályázat benyújtási időszak első napját megelőző napon nyújthatják be. (2011. szeptember 29)
Letölthető: Projekt adatlap 2011
A Pályázathoz szükséges valemennyi letölthető dokumentumok:
Átadás-átvételi jegyzőkönyv Projekt adatlap benyújtásához
76.2011 (VII29.) VM (Leader) rendelt
ÚMVP Irányító Hatóságának 992011 (VIII2.) közleménye
HELYI BÍRÁLÓ BIZOTTSÁGÁNAK ELJÁRÁSRENDJE, MELLÉKLETEI
LEADER Célterület Katalógus elérhető az MVH honlapján az „Alkalmazások” menüpont alatt: www.mvh.gov.hu.
Tovább bővül jövőre a Tisza-tavi viharjelző rendszer
2011. július 29.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (OKF) 70 millió forintos beruházása nyomán jövőre tovább bővül a viharjelző rendszer a Tisza-tavon – jelentette be csütörtökön Kiskörén Tollár Tibor, az OKF főigazgató-helyettese.
A most tesztüzemben működő két fényjelző állomás újabb kettővel egészül ki, és az ideiglenes vezérlőrendszert állandóra cserélik – közölte Tollár Tibor.
Keresik a forrásokat egy ötödik fényjelző állomás kialakítására is, amellyel teljessé, mindenhonnan láthatóvá, válna a Tisza-tó viharjelző hálózata – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy júniustól kezdődött meg – és augusztus 31-ig naponta reggel 8-tól este 8-ig működik – a viharjelző rendszer tesztüzeme két, Abádszalók térségében és a poroszlói kikötőben kialakított állomással. Ezáltal a Balaton, a Velencei-tó és a Fertő tó után a Tisza-tó Magyarország negyedik olyan vízfelülete, amelyen viharjelzés működik.
A rendszert az Országos Meteorológiai Szolgálat miskolci, illetve nyíregyházi állomásáról kapcsolják be viharveszély esetén. Az első fokú viharjelzéskor percenként 45-ször villannak fel a jelzőfények, ilyenkor nem szabad 500 méternél messzebb eltávolodni a parttól. A másodfokú jelzésnél – percenként 90 villanás – pedig már csónakkal sem szabad a Tisza-tóra menni.
A terveik szerint jövőre már április 1. és október 1. között működik majd viharjelzés, és a vezérlőközpont mellett újabb két állomást állítanak szolgálatba: egyet szintén Abádszalókon, a strandon, egyet pedig Sarudon.
A rendszer nem csupán a fényjelzés, hanem információs táblák, továbbá webkamerák üzemeletetésére is alkalmassá válhat – fűzte hozzá Tollár Tibor.
Az OKF már csak azért is a megelőzésre helyezi a fő hangsúlyt, mert a mentések során nemcsak a bajbajutottak kerülnek veszélybe, hanem saját kollégáik is – mondta a főigazgató-helyettes.
Szabó Róbert a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, egyben a Heves Megyei Közgyűlés elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a víztározó négy megye és két régió területét érinti, és a tanácsnak a fejlesztések összehangolása a feladata.
A tanács 2006-ban készítette el a viharjelző rendszer megvalósíthatósági tanulmányát, majd 2007-ben megszületett a tervdokumentáció is. Ezt követően 2010-re épült ki a két állomás az ideiglenes központi vezérléssel. Az 50 millió forintos fejlesztést pályázati forrásból valósította meg a tanács a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Egyesület bevonásával – mondta Szabó Róbert.
Forrás: http://www.turizmus.com/cikk/index/9/10002/turizmus_hirek/13385
Pályázat segíti a tanyás térségek fejlesztését szeptembertől
2011. július 29.
A tanyás térségek fejlesztését segítő, 825 millió forint összegű program indul szeptember elsején, a forrásaira önkormányzatok, társulásuk, kamarák és tanyagazdák pályázhatnak – jelentette be V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára csütörtökön Fülöpházán.
A tisztán nemzeti forrásból induló Nemzeti Tanyafejlesztési Program célja a tanyai életminőség javítása, valamint a tanyasi gazdaságokban termelt termékek piacra jutásának támogatása – mondta az államtitkár, aki a program indulását Szabó Csaba fülöpházi gazda tanyáján, sajtótájékoztatón jelentette be.
A pályázati összegből célzottan 495 millió forint jut a tanyasi termékek piacra jutásának támogatására, 100 millió forint a földutak javítására, 40 millió forint az áram nélküli tanyák energiaellátásának a segítésére, valamint 100 millió forint a tanyagazdák számára.
Az államtitkár szerint a pályázati lehetőség nem “nosztalgia” a korábban elterjedt magyarországi életforma és gazdálkodási forma mellett, hanem azt bizonyítja, hogy a jelenlegi kormány szerint, a XXI. században is helyük van a magyar tanyáknak.
A jövő év közepén véget érő programra szeptember 1-jétől 30-áig lehet a pályázatokat benyújtani, majd 15 napja van a pályázat kezelőjének, a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetnek, hogy esetleg hiánypótlásra felszólítsa a pályázót, majd 60 napon belül, november 30-ig megtörténik a pályázatok elbírálása – sorolta a szoros határidőket az államtitkár. A nyertes pályázók 25 százalék előleget kapnak, majd a vállalt határidőre elkészült beruházás után 45 napon belül kifizetik számukra a fennmaradó összeget.
Balogh József, a program kezdeményezője, a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője, Fülöpháza polgármestere az MTI kérdésére elmondta: Fülöpháza, Kerekegyáza, Kunszentmiklós, Szabadszállás és Solt létrehozta az Első Magyar Tanyasi Termék Termeltető, Feldolgozó és Értékesítő Nonprofit Kft-t. A társulást egyebek között annak érdekében alapítottuk, hogy helyi feldolgozókat építsünk, ahol a tanyasi gazdák által termelt termékeket a saját, és a tervek szerint később megnyíló önkormányzati boltokba el tudjuk juttatni – fűzte hozzá.
Forrás: http://www.turizmus.com/cikk/index/1/10002/turizmus_hirek/13367
Az elmúlt évtized legrosszabb nyarát élik át a bükfürdői vállalkozók
2011. július 29.
Legalábbis ezt állítja az egyik helyi vállalkozókat tömörítő szövetség, a Bükért – Vállalkozók Szövetsége. Hiába a hamarosan befejeződő mintegy 2 milliárd forintos fürdőberuházás, ha az ország egyik legnagyobb idegenforgalmi központjának vállalkozói katasztrofálisnak értékelik a helyzetet, áll a szövetség szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében.
Bükfürdőn a helyi vendéglátóegységekben közel 30 százalékkal kevesebb vendég volt, mint a tavalyi év hasonló időszakában” – írja közleményében a szövetség. A vendéglátásból és szobakiadásból élő vállalkozók jelentős része attól tart, hogy ha nem változik semmi a városban, akkor be kell zárniuk kisboltjaikat, éttermeiket, sörözőiket. Mindez azt is jelentheti, hogy 10-15 százalékkal is nőhet a környéken a munkanélküliség – nyilatkozta Kerekes Szilárd, a Bükért – Vállalkozók Szövetségének elnöke.
A közel kétszáz vállalkozót tömörítő érdekvédelmi szervezet szerint, a katasztrofális nyárnak nem csak az általános gazdasági válság az oka, hanem az is, hogy a fürdőturizmusból élő város vendéglátósai, szobakiadói csak most érzik igazán, hogy már nem számíthatnak azokra a német, osztrák turistatömegekre, amelyek 80-as években gyakorlatilag eltartották a várost. A mostani, fiatalabb turisták számára azonban már nem elegendő vonzerő a lángos, a gulyás és a paprika – állítja a szervezet.
Mint azt Kerekes Szilárd, a szervezet elnöke elmondta: az alig háromezer fős településen mintegy 250 kiskereskedelmi üzlet, vendéglátóhely és turizmusból élő egyéb vállalkozás (masszőrök, fodrászok, természetgyógyászok, stb.) lételeme, hogy minél több turista jöjjön a városba. Ugyanakkor a város polgárai számára az is fontos lenne, hogy a szállodák ne akarják “bezárni” a vendégeket az épületeikbe. Hagyják őket a városban is költeni. A legtöbb büki szálloda mindent megtesz azért, hogy vendége jól érezze magát a hotel falain belül. Ugyanakkor az átlag szállodai vezetés figyelme arra már nem terjed ki hogy olyan helyi, kooperációkat alakítsanak ki a kisváros vállalkozóival, amelynek köszönhetően ők is életképesek maradhatnak. Kerekes Szilárd szerint: a szállodák mellett, a helyi gyógyfürdőnek is jobban oda kellene figyelnie a város kisvállalkozóira. Véleménye szerint, az “elméleti” turisztikai szakembereknek gyakrabban kellene konzultációkat tartaniuk azokkal a kivállalkozókkal, akik hétköznapokban, a saját bőrükön tapasztalják a turizmusban történő változásokat.
Kerekes szerint: új vendégeket csalogathat a városba az a mintegy 2 milliárd forintos fürdőberuházás, amelynek köszönhetően nemcsak az idősebb, de a fiatalabb generációk is ismét felfedezhetik a város előnyeit. Ugyanakkor a fejlesztés kidobott pénz is lehet az ablakon, ha a turisták bezárt kisvendéglőket, bedeszkázott fodrászszalonokat, kihalt vegyesboltokat találnak majd Bükfürdőn. Ennek elkerülése végett, az érdekképviselet az eddigieknél nagyobb kooperációt sürget a fürdővezetés, a szállodák és a város önkormányzata között.
Kerekes szerint: az elméleti statisztikák jól mutatnak a városban, ennek ellenére nagyon nehéz helyzetben vannak a vállalkozók. A város vendégeinek 65-70 százalék külföldről érkezik, több mint 30 nemzet turistái látogatják a települést. A német vendégek száma a korábbiakhoz képest csökkent, de ennek ellenére legtöbben (35 százalék) továbbra is Németországból jönnek. Az osztrákok aránya évek óta 20-23 százalék körül mozog, a cseheké viszont az elmúlt öt évben robbanás-szerűen, 5-8 százalékról immár 20 százalék fölé nőtt. Az ide látogató vendégek közel hétszázezer vendégéjszakát töltöttek el a városban. Ezzel a számadattal Bük ugyan bekerült a leglátogatottabb városok TOP 10-es keretébe. A baj csak az, hogy a fürdő, a szállodák és a városi vállalkozók közötti párbeszéd hiánya miatt, egyre nehezebb helyzetben vannak azok, akik a városban élnek és itt is próbálják megtalálni számításaikat a munka világában, állítja a szövetség.
Büki TDM: nem rosszabb a helyzet, mint máshol az országban
A TurizmusOnline megkereste Balogh Károlyt, a Magyar TDM Szövetség elnökét, hogy megtudhassuk, valóban ennyire fekete a kép, ahogy azt a fentiekben a vállalkozók szövetsége lefestette. “A bükfürdői idegenforgalmi- és erre épülő egyéb vállalkozások helyzete a kiemelkedő hazai desztinációk, így a hazai turizmus egésze állapotának megfelelő, tehát nem jó” – tájékoztatott az elnök. A tartalékok felhasználásával, a hiteltörlesztések összegének megugrásával, az üdülési csekkrendszer kifutásával a szolgáltatók helyzete még az elmúlt évekhez képest is romlott. Bükfürdő Hévíz után a második legjelentősebb, külföldiek által látogatott hazai idegenforgalmi központ, lakosságszámhoz mérten pedig országosan első, közel 800.000 hivatalos vendégéjszakával, így több mint félezer vállalkozás, illetve az egész fürdőváros jövője függ az idegenforgalom alakulásától. A kialakult helyzet egyáltalán nem egyedi, sőt más hazai desztinációkhoz mérten az itteni helyzet akár irigylésre méltónak is tekinthető, azonban semmilyen felszínes siker-propaganda nem segíthet a hazai turizmus hosszú évek óta stagnáló, sőt folyamatosan romló teljesítményén, tette hozzá.
Az idegenforgalomba szabályozottan és megfelelő mértékben, koncepcionálisan visszaforgatott pénzek hiánya így a turizmus törvény megalkotásáig, a TDM – rendszer teljes kiépüléséig és közvetlen, szabályozott finanszírozásáig nem várható a magyar turizmus európai szinten versenyképessé válása. A gyenge fizetőerejű belföldi piac sem könnyíti meg a sokszor eladósodott, sokszor átgondolatlanul alapított vagy rosszul, nem professzionálisan menedzselt vállalkozások életét. A helyi TDM szervezet, amely több mint 140 büki vállalkozást, az önkormányzatot és a fürdőt is egyesíti, éppen azon dolgozik – a kormányzat szándékaival és a szakmai szövetségek valamint az MT Zrt. törekvéseivel összhangban -, hogy a rosszul szervezett és finanszírozott hazai idegenforgalom, így az abból megélni kívánó vállalkozások helyzete javuljon, nyilatkozta lapunknak Balogh Károly.
Szép, új játszótér Tiszaigaron
2011. július 29.
Péntek délután a község apraja-nagyja összesereglett az új játszótér mellett, az ünnepélyes megnyitóra. Hogy a kisebb gyerekek a Csemete-kert megnyitását, a bohócokat vagy a palacsintát várták-e jobban, az nem derült ki.
Szilágyi László, a település polgármestere szeretettel köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, hogy mindenki régóta várta már ezt a napot, Tiszaigar első játszóterének megnyitását. Az igazi avató ünnepség az lesz, amikor a gyerekek birtokba veszik, és nagy zsivajjal töltik be a teret.
A köszöntőben nem hangzott el, de a hivatalos tábláról leolvashattuk a pályázat adatait. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 100 százalékos támogatásával, ez év július 15-én kezdődött a beruházás. A kivitelezés egy részét az RD-Master Kft., a másik részét Tiszaigar Község Önkormányzata végezte. A projekt hivatalos lezárása 2012. június 1-jén lesz. Polgármester úr elmondta, hogy a második ütemben a régi 34-es út vonalán 500 db gömbszivarfát ültetnek majd el, valamikor ősszel.
A pályázatban a település 5,4 millió forintot nyert, melyben maga a mászóvár 3,5 millióba került. A Csemete-kertnek elnevezett játszótér többi építménye már a falu vezetőjének ügyességéből, leleményességéből került ide: helyben készült a homokozó, a szeméttároló, a padok, a bográcsozó hely. Van még itt egy három részből álló hinta is, amely egy települések közötti kooperáció eredménye.
Szilágyi László azt emelte ki, hogy ez a nap közös ünnep a falu számára, amikor együtt lehetnek. Megköszönte minden közreműködőnek a szorgalmát, munkáját, amely lehetővé tette, hogy ez a játszótér felépüljön.
Bár a gyerekek izgatottan várták, hogy a játszóteret körbevevő szalagokat levegye már valaki, előtte egy szórakoztató műsor következett: verssel, énekkel, valamint Ribizli és Laló bohócokkal.
A hivatalos szalagátvágást egy futóverseny zavarta meg, minden gyermek a bohócok ott felejtett kalapját akarta megkaparintani, amiért egy kis ajándék is járt. Végül sikerült a szokásos módon felavatni a játszóteret, amiben Szilágyi László polgármester és Novák Balázs kiscsoportos óvodás közreműködött.
Ezután gyermekzsivajjal lett tele a Csemete-kert; óriási örömmel vették birtokba a tiszaigari gyerekek a szép, új játszóteret.
