LEADER+ Program – Sikeres Vidék!

Tisza-tavi Programrégió Akciócsoport

13 település, 33.721 lakosa 100 Millió forint támogatást nyert arra, hogy a helyi civilek, vállalkozók és a közszféra összefogásával saját vidékfejlesztési programjukat megvalósítsák.

Vezető szervezet:
Tiszamenti Kistérségi Terület és Gazdaságfejlesztési Társulás

Kapcsolattartó: Fejes Péter
Cím: 3384 Kisköre, Kossuth út 8.
Tel.: 36/558-048
Mobil: 70/245-3602
Fax: 36/358-023
E-mail: kiskore1@freestart.hu, fpeti@citromail.hu

Gesztor szervezet:
Tisza-tavi területfejlesztési Önkormányzati Társulás

Kapcsolattartó: Kerekes Éva
Cím: 3384 Kisköre, Kossuth út 8.
Tel.: 36/558-048
Mobil: 30/237-8062
Fax: 36/358-023
E-mail: leader@tiszato.hu

Helyi Bíráló és Monitoring Bizottság
Elnök: Soltész András

Bemutatkozás

Az akciócsoport szerveződése 2005 kora tavaszán kezdődött, akkor még megyei kereteken belül. A Leader+ programhoz történő csatlakozást a korábbi mintaprogramok sikeressége motiválta. A nyár folyamán egyre több település jelezte felénk csatlakozási szándékát. Az önkormányzatokon keresztül a vállalkozók érdeklődése is erőteljesebbé vált. Az üléseken egyre többen jelentek meg és csatlakoztak hozzánk. Az akciócsoport meghívására Kiskörére látogatott Ficsor Ádám Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Politikai Államtitkárság Titkárság vezetője, aki komplexen bemutatta a LEADER+ program célját. Tagjaink további kisebb csoportokban népszerűsítették a lakosság körében a programot (pl. falusi turizmus egyesületi üléseken).
Ezeken a kiscsoportos megbeszéléseken körvonalazódott, hogy a turizmus a legfontosabb ágazat amely minden települést érint és fejlesztése mindenképp szükséges és lehetséges a LEADER+ keretében. Közös cél turisztikai szolgáltató hálózatok létrehozása és a meglévő kapacitások összekapcsolása.
A legnagyobb akciócsoport megbeszélések az újlőrincfalvai kistérségi irodában, a kiskörei tourinform irodában és az abádszalóki Füzes Camping-ben voltak.
A Tisza-tó (1973-ban eredetileg öntözési célokkal létesítették), mint aktív üdülőterület vonzáskörzetébe tartoznak a települések. Minden érintett település helyi szinten bekapcsolódott a turizmusba. (Kömlő, Pély, Tarnaszentmiklós, Tiszanána, Sarud, Újlőrincfalva, Kisköre, Abádszalók, Tiszasüly, Tiszaroff, Tiszabura, Kunhegyes, Tiszaderzs). A hevesi puszták tájvédelmi körzet és a cserőközi természetvédelmi terület különleges állat és növényvilággal bír, szervesen kiegészíti pusztai programokkal a Tisza-tó vízi turizmusát (idegenforgalmi régió).

Közös problémák:
- A térségben hiányzik a jelentős térségi szervezőerőt ellátó szolgáltató központ.
- A 60-as, 70-es években létesített állami gyárak leányvállalatait a környező kisvárosokban a rendszerváltást követően felszámolták, ezzel együtt megjelent a munkanélküliség, kényszervállalkozások

A történelmileg kialakult, többszörösen hátrányos helyzetnek a legfőbb összetevői:
- a társadalmi és gazdasági szempontból belső perifériális helyzet (2 megye – 2 régió – 4 kistérség)
- a közlekedési kapcsolatok hiánya
- általános tőkehiány
- a térség mezőgazdasági jellege
- a hátrányos társadalmi helyzet

A turizmus dinamikus fejlődésnek indult, azonban hasonlóan a mezőgazdasághoz alapvetően szezonális jellegű, és még az idegenforgalmi szezon kitolása sem oldja meg önmagában a munkanélküliség által okozott problémákat. A turizmusnak nincsenek évtizedes hagyományai, a marketing megfelelő ugyan, de a termékfejlesztés területén nagyok a lemaradások, elsősorban a helyi lakosok hatékony bevonása hiányos. Hiányoznak szervezett, a térséget felölelő turisztikai programok. A romák száma az országos átlagnál magasabb.

A Tisza-tavi Programrégió Akciócsoprt Vidékfejlesztési Terve

Vidékfejlesztési programunk célja a gazdasági szerkezetváltás elősegítése, a szolgáltatóipar megerősítése a térségben. Ennek egyik eszköze a turizmus fejlesztése lehet, amennyiben növelhető annak jövedelemtermelő képessége. Ehhez a turizmus volumenének növelésére és szezonalitásának csökkentésére van szükség. A turistaforgalom a régió tóparti településeire koncentrálódik. Ennek fő oka, hogy az elmúlt években a víziturizmushoz és a vízparti nyaralásokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat fejlesztették.
A háttértelepüléseken csak elszigetelt attrakciók működnek, melyek látogatottsága alacsony. A turisztikai vonzerők vízparthoz való kötődése eredményezi azt is, hogy rossz (szezonális) az infrastruktúra kihasználtsága, hiszen ősztől nyár elejéig nem működik a szálláshelyek és vendéglátóhelyek többsége.
Célunk olyan új vonzerők létrehozása az akcióterületen, melyek nem csak a vízhez kötődnek és a rövid nyári főszezonon kívül is képesek vendégforgalmat generálni.
A vonzerők csak akkor lehetnek sikeresek ha melléjük szolgáltatások is települnek, s ezáltal komplex turisztikai termékek és programcsomagok jönnek létre. Az ilyen jellegű összefogás ösztönzéséhez, turisztikai szolgáltató hálózatok kialakításához szükség van a szolgáltatók képzésére. A turisták igényeinek felméréséhez és a turisztikai trendek nyomon követéséhez is képzett turisztikai szakemberekre van szükség. A szolgáltatók termékeinek piacra viteléhez új értékesítési csatornák (pl. Internet, utazási iroda) kialakítását céloztok meg.

Szakemberek és szállásadók véleménye a LEADER+ program várható pozitív hatásairól, eredményeiről:
Geszti Jánosné – alelnök
Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége

1991-től foglalkozom falusi turizmussal. 1998-ra szolgáltatásaink és férőhelyeink annyit fejlődtek, hogy meghaladtuk a jogszabályban a magánszemélyek számára engedélyezett kereteket, így megalapítottuk vállalkozásunkat. Az elmúlt 15 év tapasztalatai alapján a fejlődés egyik lehetséges irányának a helyi értékek megőrzését látom globalizálódó világunkban. Nagyon fontos, hogy a kistérséget megismertessük a turistákkal és szolgáltatásainkat közösen tudjuk piacra vinni.
A kistérségben több olyan természeti, néprajzi és gasztronómiai érték van, melyekre alapozva tematikus túraútvonalak alakíthatók ki. Ezek működtetése csak a szolgáltatók összefogásával biztosítható. Reményeink szerint a turizmus fejlesztése alternatív jövedelemszerzési lehetőséget teremt, és hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez.
Szabó István – Tourinform irodavezető

A fenntartható fejlődés érdekében a közeljövőben szükség lesz kapacitás bővítésre, valamint a versenyképesség megőrzése érdekében a meglévő szálláshelyek felújítására és a mai kor követelményeinek megfelelő fejlesztésre. A vendégek minél magasabb színvonalon való kiszolgálásához fejleszteni kell a vállalkozás szolgáltatásait. A turisták igényét a jövőben az ökoturizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokkal – pl. ökotúrák vezetése – kívánják kielégíteni.
Nagyon fontosnak tartom a régiós szintű együttműködést a turizmus fejlesztésének területén annak érdekében, hogy a kistérségbe érkező vendéget minél hosszabb ideig tudjuk itt tartani és minél nagyobb bevételeket tudjunk elérni.
Azt remélem, hogy a LEADER+ program keretében olyan partnereket találok a kistérségben, akikkel a közös célt szem előtt tartva segíthetjük egymás tevékenységét, s fejleszthetjük a térség turizmusát.
Inczédi Lászlóné – Falusi szálláshely szolgáltató

Anyagi lehetőségeim korlátozottak. Szeretném ha olyan pályázati lehetőségek is megnyílnának, melyekre én is tudok pályázni. Én és a vendégek is szeretnénk ha a kiadó lakás komfortfokozata emelkedne. Szolgáltatásaim 14 éve változatlanok. Mára szükségessé vált a fejlesztés. A bútorzat cseréje, a fürdőszoba felújítása. Mivel kerékpár kölcsönzéssel is foglakozunk, azok karbantartására és részben cseréjére is szükség van. Mivel Abádszalókon sokan – több mint 400 család – foglalkozik lakáskiadással, csak a szálláshely komfortfokozatának emelésével lehetek versenyképes.