Tisza-tó Térsége Leader Egyesület

FALUSORS | Kis költségvetés, takarékosság, hasznos munkát végző közcélú foglalkoztatás jellemzi Tiszaigart. A kistelepülés azon kevesek egyike, amely nem halmozott fel óriási adósságot.

Hatalmas, most virágnak felöltöztetett szalmabála fogadja az érkezőt Tiszaigar határában. A több mint 750 esztendős, 888 lelket számláló faluban nem ez az egyetlen, kis költséggel megvalósított nagy ötlet. A 34-es útról a település központjába vezető út mentén ott jártunkkor szorgos asszonykezek éppen virágot ültettek, az utazót rendezett közterületek, takaros porták látványa fogadja.

  Szépül a falu. Az asszonyok virágokat ültetnek.

Egykoron sok nemesi család otthona volt Igar, bel- és külterületén 21 kastély és kúria állt, ezekből mára három maradt, nyomokban emlékeztetve a régmúltra. Szilágyi László polgármester az elődeitől örökölt bútorokkal egyszerűen berendezett irodájában fogadott bennünket.
Egykoron sok nemesi család otthona volt Igar, bel- és külterületén 21 kastély és kúria állt, ezekből mára három maradt, nyomokban emlékeztetve a régmúltra. Szilágyi László polgármester az elődeitől örökölt bútorokkal egyszerűen berendezett irodájában fogadott bennünket.

— Pici, forráshiányos település lévén valamennyi intézményünket kénytelenek vagyunk másokkal társulva működtetni. Az iskolánk Tiszafüreddel, az óvodánk Abádszalókkal, a szociális intézményünk Tiszaszentimrével, a művelődési házunk Kunhegyessel fogott össze — sorolja, milyen nehézségekkel kell szembenéznie a falunak. A 31 alsó tagozatos gyerek otthon jár iskolába, a felsősöket azonban reggelente iskolabusz viszi a szomszédos Tiszafüredre.  — Az intézményi társulásokat a kényszer szülte. Az előírt osztálylétszámokat nem tudnánk tartani, emiatt nem kaphatunk állami támogatást. Ennek híján viszont egy 140-150 milliós költségvetésből gazdálkodó kistelepülés önerőből képtelen fenntartani például az iskolát. A polgármesteri hivatal egyelőre még független. 2007 óta küzdünk a körjegyzőségért, mert az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű településeknek járó támogatásnak ez a feltétele. Mivel azonban senki nem akar velünk körjegyzőséget alakítani, ezen feltétel alól eddig még mindig megkaptuk a felmentést — folytatja a faluvezető.

  Nem kerül sokba, mégis dekoratív a szalmabáladísz.

A kistérség többi településéhez hasonlóan az igariak sem dúskálnak munkalehetőségben. A kilencvenes évekig sok falubeli dolgozott a füredi hajógyárban vagy az alumíniumgyárban. Ezek megszűnte után volt, aki a fővárosban talált munkát, helyben két mezőgazdasági vállalkozás foglalkoztatja az ittenieket. Sokan vannak azonban állás nélkül. Őket az önkormányzat alkalmazza a közcélú foglalkoztatás keretében. — Az a célunk, hogy értelmes, hasznos munkát adjunk a közmunkásainknak — mondja Szilágyi László, akivel beszélgetés közben kisétálunk a hivatal udvarára. Az árnyékban néhány férfi saját készítésű ülőalkalmatosságok készítésével foglalatoskodik. — Az internetről vásároltunk sablonokat, amelyek segítségével padokat és térköveket öntünk. Ez sokkal kevesebbe kerül, mintha megvásárolnánk, ráadásul az emberek jobban meg is becsülik ezeket a tárgyakat — meséli a polgármester. Tervekből nincs hiány, hiszen a már ajándékba is adott padok mellett virágtartókat is csinálnának.

Játszótérépítés, fásítás is szerepel a teendők között, ez a pályázati támogatás függvénye. A hivatalból a közelben lévő idősek klubjába vezet utunk. Éppen lekéssük a bingópartit. Hetente háromszor ugyanis 50 forintos tétben játszanak a klubtagok. A nyereményből azután kéthavonta közösen sütött-főzött ebédet, teadélutánt vagy más programot szerveznek. A vidáman tereferélő társaságból Forgó Jánosnét szólítjuk meg.  —  A fiatalok java már elköltözött a faluból, sokan vagyunk idősek, akik még emlékszünk a régi időkre. Régen volt munka, sokan jártak a gazdaságba dolgozni, most már nem ilyen jó a helyzet. Az én fiam korábban hegesztő volt a hajógyárban, azután Pesten is dolgozott, de most itthon van, mert elveszítette az állását — meséli az idős asszony.

Ritkaságok az arborétumban
A Széky Péter nagybirtokos által 1867-ben alapított 19 hektáros arborétumban található a Közép-Tisza-vidék egyik legjelentősebb fagyűjteménye. Közel 400 féle fa és cserje él itt, mint például mamutfenyő, kaukázusi jegenyefenyő, liliomfa, ámbra, gránátalmafa, mocsárciprusokból egész erdő, a vidéken őshonos kocsányos tölgy és tulipánfa.

 Forrás: szoljon.hu