Tesztelik a Tisza-tavi viharjelző rendszert

Megkezdte működését Tisza-tavi viharjelző rendszer; egyelőre két állomást helyeztek üzembe, ezeket augusztusban tesztelik.
A tározótavat évről évre több turista keresi fel, a nyári idegenforgalmi szezonban egy-egy meleg hétvégén a helyi lakosokkal együtt több tízezren pihennek a környéken. Biztonságuk növelése érdekében vált szükségessé az egységes Tisza-tavi jelzőrendszer kialakítása. A tesztüzem alatt a jelzések tájékoztató jellegűek.

Forrás: Turizmus Bulletin Panoráma

Nagy sikere van a fiatalok körében a Szigeten a magyar vidéket és annak hagyományait, szépségeit, páratlan értékeit bemutató Hungarikum Falunak, melyet a Vidékfejlesztési Minisztérium az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretéből támogat.

A Hungarikum Falu a főváros közepére varázsolja Magyarország ezerszínű népi kultúrájának értékeit. Ez a hét az Európa szerte híres magyar búzáról, a hatalmas alföldi kenyerekről, a rábaközi perecről, a töpörtyűs pogácsáról és az aratáshoz kapcsolódó szokásokról szól. 2010-ben az aratás és a kenyér a Hungarikum Falu központi témája, amely mentén a táncegyüttesek, népzenekarok, kézműves és hagyományőrző programjaikat összeválogatták.

“A Vidékfejlesztési Minisztérium fontos feladatának tartja a hungarikumok védelmét. Szeretnénk ebben a kis faluban megismertetni a fiatalokkal az elfelejtett, régi magyar értékeket” – mondta V. Németh Zsolt államtitkár a Hungarikum Faluban. Kifejtette, tervezik a hungarikum törvény megalkotását, hiszen a hungarikumok márkázásának és piacra vitelének törvényi kereteinek kidolgozása a nemzeti értékek védelmét szolgálja. “A törvény meghatározza a lajstromozás feltételeit annak érdekében, hogy nemzeti értékeinket számba vehessük. Ezek az értékek képezik majd a nemzeti, fejlesztési stratégiánk alapját. Szerencsére széles azoknak az értékeknek a köre, melyeknek be kell kerülniük ebbe a területi, nyelvi, személyi körbe. A leltár után, erőteljes nemzeti marketingre is szükség lesz, mert a hungarikumok csak akkor tudnak fennmaradni, úgy lehet őket megőrizni, ha nem muzeális emlékként kezeljük őket, hanem élő hagyományként, s a magyar emberek keresik, használják, fogyasztják őket.”

A Magyar Pékek Fejedelmi Rendje 2001 óta foglalkozik hagyományőrzéssel. Tagjai a sütőiparral kapcsolatos területeken dolgoznak (pékek, tésztakészítők, néprajzkutatók). Folyamatos kapcsolatot tartanak a magyar sütőipari vállalkozásokkal és sütőipari szervezetekkel. Kutatják, ápolják és tanítják a magyar sütőipar hagyományait, évente több mint ötven bemutató sütést tartanak rendezvényeken, itthon és külföldön egyaránt. A Szigeten egész héten üzemelő pékségükben kenyérféléket, finompékárut, hagyományos sütőipari termékeket készítenek és árusítanak. Bemutatóikon óránként más-más sütőipari termék készítését mutatják be, történeti kitekintéstől, a technológiai folyamat bemutatásán át (kovászolás, dagasztás, sütés) az adott termék történetéig. Információs sátruknál recepteket osztanak, technológiai, történeti kérdéseket válaszolnak meg. Minden reggel friss pékáruval várják az éhesen ébredőket. A kulcsos kalácstól az orosházi banánon át a szalonnás papucsig, az édes és sós pacsnikon keresztül a vajas patkóig számtalan formáját vonultatják fel a gabonából készült sütőipari termékeknek és további meglepetéssekkel várnak mindenkit a Magyar Pékválogatott tagjával erősített pékség munkatársai.

Katlan Tóni konyhájában gazdag, az embert próbáló munkához illő egytálételek, gulyások, paprikások főnek a kondérokban, hogy napról napra – igazodva a tájegységi műsorokhoz – megismerhessük és megkóstolhassuk a magyar vidék jellegzetes aratóétkeit.

Mangal Ica konyhájában az őshonos szürke marha és mangalica kerül a lábasokba, míg hagyományos magyar tésztafélék, rétesek, kalácsok, ilyen-olyan lángosok és lepények bújnak elő a kemencékből.

Szil-szál szalmaszál, bárki kipróbálhatja a szalmafonás fogásait, készíthet díszeket, csörgőt, koszorút. Az aratáskor az utolsó kévéből, virágokból és szalagokból fontak koszorút az aratók. Az aratóbanda a bál napján ezzel köszöntötte a gazdát, aki a következő évi vetőmag közé keverte az aratókoszorú kipergő búzaszemeit, bő termést remélve ettől. A tájegységenként, falvanként, aratóbandánként változó formájú díszes koszorúk a nehéz munka végének fontos ünnepét jelezték. A műhelyben munkálkodóknak aratónótákat tanít, búzás meséket mesél Écsi Gyöngyi felvidéki népdalénekes, mesemondó.

Napjainkban minden közösség szembesül azzal a kérdéssel, hogyan őrizheti meg kulturális arculatát, önazonosságát. E ’felgyülemlett’ múlt az önbecsülés és mások megbecsülésének alapja. Az UNESCO egyezményének megfelelően a szentendrei skanzenen belül működő Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának is feladata az egyes közösségek, csoportok vagy egyének azon szellemi javait összegyűjteni, dokumentálni és közismertté tenni, amelyeket a közösségi emlékezet és tudás részeként, mint élő örökséget ismernek és gyakorolnak. Az idei tematikához kapcsolódva a Szigeten a népművészet mesterei váltják egymást, hogy minden nap más szálasanyag, gabonaféle fonását, szövését, sokoldalú és míves hasznosulását mutassák be. Szerdán szalmát, csütörtökön csuhét, pénteken gyékényt, szombaton nádat, vasárnap vesszőt fonhatunk itt, gondos segítő kezek felügyelete alatt.

A Kontyolóban délutánonként várják a tükrök elé a vállalkozó szellemű, hosszú hajú lányokat, asszonyokat, hogy copfba, kontyba, koszorúba fésültessék hajukat, vagy akár maguk is kipróbálják a tájegységenként változatos képet mutató hajviseletek készítésének módozatait.

A Pingálóban a népi díszítőművészet motívumai a sminkesek kezei között átlényegülnek huszonegyedik századi testfestéssé. A vállalkozó szelleműek saját bőrükön tapasztalhatják és hirdethetik a magyar motívumok szépségét és változatosságát.

A Játéktér a falusi gyerekek, fiatalok hétköznapjait, a gyerekkor, ifjúkor jellegzetes használati tárgyait, közösségi, ügyességi és sportjátékait, csapatjátékait és próbatételeit eleveníti fel. Az óriás tárgymásolatokon bárki kipróbálhatja, milyen lehetett az etetőszék, a járóka, a bölcső. A vállalkozó kedvűek régi sportokban, bigében, gólyalábazásban, ugróiskolában, métában próbálhatják ki ügyességüket.

A Sziget, és benne a Hungarikum Falu vasárnap estig várja az érdeklődőket.

A Galériák fotórovatában, ide kattintva már elérhető a legjobb pillanatokat bemutató fényképes beszámolónk, amelyet folyamatosan bővítünk a hét során.

Forrás: sziget.hu, umvp.eu

Kunhegyes Újabb öt esztendőre szóló együttműködési megállapodást kíván kötni a kunhegyesi önkormányzat a Pátria Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartójával

A szerződés részleteinek kidolgozásával Szabó András polgármestert bízta meg legutóbbi ülésén a képviselő-testület. A polgármester elmondta, hogy Kunhegyesen 150 gyerek vesz részt népitánc-oktatásban.

Forrás: http://szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/folytatnak-a-nepitanc-oktatast-321682

A Tiszán levonuló árvíz ellenére lakóhelyükön maradtak a Tisza-tavi hódok.

Az európai hód akkor kényszerül vándorlásra, ha szűkében van a tápláléknak. Erre szerencsére idén sem került sor. Elsősorban alkonyatkor, valamint kora hajnalban a fás vízpartokon figyelhetőek meg az élelem után kutató rágcsálók. Érdemes túravezetővel, csendes vízi járművel megközelíteni a védett állatokat vagy lakhelyüket a partfal közelében

Forrás:  http://szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/maradtak-a-hodok-a-tisza-tonal-321461

Hosszú a várakozás
A vasúti menetrend átalakítását szeretnék elérni azok a tiszaszőlősi lakosok, akik az egyik tiszafüredi céghez járnak be dolgozni.

Ennek érdekében aláírásgyűjtésbe kezdtek.Az aláírók azt szeretnék elérni, hogy a délutáni vonat indulása jobban igazodjon a műszakzáráshoz.
Most ugyanis a külterületi megállóban egy órát kell várakozniuk. Az íveket eljuttatják a menetrendek egyeztetéséért felelős Regionális Közlekedési Szakbizottsághoz

Forrás: http://szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/alairast-gyujtenek-a-vasuti-menetrend-atalakitasaert-321253

Teszt | Augusztus 1-én megkezdte próbaüzemét a Tisza-tavi Viharjelző Rendszer első két állomása. A rendszert a katasztrófavédelem működteti.

A Tisza-tó és környéke évről évre egy több látogatót vonz. A lakosság, az ott működő szervezetek és intézmények, valamint az ide látogató turisták és üdülővendégek tájékoztatásának, valamint biztonságának növelése érdekében szükségessé vált egy egységes Tisza-tavi rendszer kialakítása. Múlt év őszére a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, az abádszalóki önkormányzat és a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület együttműködésével Poroszlón, illetve Abádszalókon, a Kunsági-főcsatorna műtárgyán viharjelző állomásokat építettek ki.

Az együttműködés folytatásaként e két állomás ideiglenes vezérlését is kialakították, így augusztus 1-től 31-ig zajlik a két viharjelző állomás tesztüzeme. Ebben az időszakban a szabad vízen tartózkodók, a helyi lakosság és a turisták megismerhetik a jelzőberendezéseket működés közben és a beavatkozó szervezetek is megkezdhetik eljárásrendjeik kialakítását. A tesztüzem alatt a jelzések tájékoztató jellegűek: a poroszlói állomás jelzése a poroszlói kikötő térségében, a Kunsági-főcsatorna műtárgyára helyezett berendezés jelzése az abádszalóki medence térségében észlelhető.

A viharjelző rendszert az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság működteti. Elsőfokú viharjelzés van érvényben, ha a viharjelző berendezés percenként 45-öt villan. Ebben az esetben úszni, csónakkal és más vízi sporteszközzel csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. Másodfokú viharjelzés esetén a viharjelző lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ebben az esetben a vihar rövid időn belüli megérkezését jelzik. Ilyenkor fürödni tilos! Tilos továbbá csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni (a vitorlás hajók kivételével).

Forrás: http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kek-hirek/korabban-nem-latott-felvillanasok-a-to-kornyeken-320343

LEADER munkabizottság alakult

2010. 07. 30.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) mint az ÚMVP Irányító Hatósága a LEADER program átalakítása és felülvizsgálata érdekében 2010. július 15-én munkabizottság felállításáról határozott.

A LEADER a helyi közösségekre építő vidékfejlesztés rendszere, az Európai Unió egyik legsikeresebb közösségi kezdeményezése. Uniós tagállamként hazánk is meghirdette a 2007-2013 közötti időszakra szóló Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP), amelynek keretén belül elindult – a három korábbi szakaszra visszatekintő – LEADER program is. Az eddigi működés tapasztalatai alapján a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) mint az ÚMVP Irányító Hatósága a program átalakítása és felülvizsgálata érdekében 2010. július 15-én munkabizottság felállításáról határozott.

A LEADER Program Munkabizottságában az érintett szervezetek, jelesül a VM, a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI), a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), az ÚMVP Monitoring Bizottság, valamint a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat LEADER Szakosztályának képviselői vesznek részt. A szakmai munkacsoportnak 2010. augusztus 31-ig kell közös javaslatot tennie a LEADER program átalakítására és konszolidációjára vonatkozó döntés előkészítéseként.

A javaslatban egyebek mellett érinteni kívánják a 2008 őszén megalakult helyi akciócsoportok feladatellátását és finanszírozását, illetve külön vizsgálandó szempontnak tekintik az egyes közösségek működését és a térségi fejlesztések irányát meghatározó helyi vidékfejlesztési stratégiák – megváltozott gazdasági környezetnek megfelelő – újratervezésének kérdéseit.

 

M E G H Í V Ó

Valamennyi Leader Helyi Akciócsoportnak

Tisztelt Elnök Asszony/Úr!

Tisztelt Munkaszervezet Vezető!

A Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadó Intézet tisztelettel meghívja Önt, vagy Akciócsoportjának meghatalmazott képviselőjét,

TÁJÉKOZTATÓ FÓRUMÁRA.

Napirendje:

1. Tájékoztató a VKSZI új szervezeti rendjéről, feladatairól és az aktualitásokról.

                           Előadó: dr Mikula Lajos főigazgató,

                                         az MNVH főtitkára

                                         dr. Eperjesi Tamás igazgató,

                                         Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság

2. Tájékoztató az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program II. féléves rendezvényeiről.

                            Előadó: Csobod Tibor osztályvezető,

                                         TKI Közösségi Kapcsolatok Osztálya                                   

Régiók	Időpontok	Helyszínek
Közép-magyarországi régióDél-alföldi régió	2010. 07. 29. (csütörtök) 9 óra	Felső – Homokhátság  Vidékfejlesztési EgyesületDabas 2370 Szt. István út 67.
Észak-magyarországi régióÉszak-alföldi régió	2010. 07. 29 (csütörtök)13 óra	Eger Vidék Kincsei Térségi  Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.3397 Maklár Templom tér 30
Nyugat-dunántúli régióKözép-dunántúli régió Dél-dunántúli régió	2010. 07. 30. (péntek)11 óra	Művelődési Ház8394 Alsópáhok Dózsa György út 4.

 

A rendezvények valamelyikén megjelenésére feltétlenül számítunk!

Budapest, 2010. július 26.

                                                                           Tisztelettel üdvözli:

                                                                                                              dr Mikula Lajos s.k.

                                                                                                                      főigazgató

EMLÉKEZTETŐ

TÁJÉKOZTATÓ FÓRUM 2010.06.29. Maklár

Eger Vidék Kincsei Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.

3397 Maklár

Templom tér 30. 

Napirendje:

1. Tájékoztató a VKSZI új szervezeti rendjéről, feladatairól és az aktualitásokról.

                           Előadó: dr Mikula Lajos főigazgató, az MNVH főtitkára

                                         dr. Eperjesi Tamás igazgató, Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság

2. Tájékoztató az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program II. féléves rendezvényeiről.

                            Előadó: Csobod Tibor osztályvezető TKI Közösségi Kapcsolatok Osztálya                                   

- A fórum programját Dr. Mikula lajos Főigazgató úr nyitotta, és adott szóbeli tájékoztatást a VKSZI átszervezéséről, a jelenleg folyó és LEADER HACS.-okat érintő kérdésekről.

- Ezt követően Csobod Tibor osztályvezető ismertette a következő 2 hónap országos eseményeken való bemutatkozás, megjelenés, és árusítással egybekötött részvételi lehetőségeket, az alábbiak szerint:

Az elmúlt évhez hasonlóan, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program népszerűségének további növelése érdekében három ingyenes megjelenési lehetőséget kínálunk fel Önnek, mint vidéken élő és dolgozó kistermelőnek/ turisztikai szolgáltatónak/ népi mesterséget űző mesterembernek/ magyar termékeket előállító kisvállalkozónak/ hagyományőrző civil szervezet vezetőjének.

1/ HUNGARIKUM FALU a Sziget Fesztiválon

    Arass rózsám arass!

    Időpont: 2010. augusztus 9 -15. (hétfő – vasárnap)

A Sziget Fesztivál központi elhelyezésű területén, a Nagyszínpad közelében alakítjuk ki a Hungarikum Falut. Itt 7 napig – térítésmentesen – lehetnek jelen a 7 régió 96 LEADER térségéből érkező kiállítók, összesen 7 darab - 4×2 m alapterületű – faházban, illetve a falu területén kialakított ún. LEADER – piacon.

A jelentkezőktől elsősorban a hungarikumok, a jellegzetes, minőségi kézműves, népművészeti termékek bemutatását várjuk.

• A tavaly népszerű lekvár főzéshez és kovácsoláshoz hasonlóan, régiónként 1-2 mesterember helyben is bemutathatja tudományát és a vendégek, vagy gyermekeik maguk is kipróbálhatják kézügyességüket.
• Lehetőség van a turisztikai szolgáltatók megjelenésére szórólapokkal, prospektusokkal, egyéb kiadványokkal, vetített képekkel, akciós ajánlatok felkínálásával.
• A tájegységre vagy területre jellemző, különleges gasztronómiai termékek árusítására, kóstoltatására (tejtermékek, méz, gyümölcsök, zöldségek, bor, pálinka, stb.) is várjuk a jelentkezőket.

 

Néhány fontos – a jelentkezéshez szükséges tudnivaló:

• A programra jelentkezni – a mellékelt jelentkezési lap megküldésével – de csak az illetékes Helyi Akciócsoport ajánlásával lehet. (umvp.eu/Szakmai szervezetek/ LEADER Helyi Akciócsoportok)
• A rendezvényekre jelentkezők a térségük szerinti LEADER Helyi Akciócsoportok munkaszervezetein keresztül juttathatják el kitöltött adatlapjukat az FVM VKSZI TKI Közösségi Kapcsolatok Osztály címére (1223 Budapest, Park u. 2. vagy a rendezveny@umvp.eu e-mail címre)

• A jelentkezéseket a Sziget szervezőivel közösen a VKSZI bírálja el, s erről az érintetteket értesíti.
• A Hungarikum Falu programjában résztvevők ingyenes kiállítói belépőt kapnak.
• A kiállítói/árusítói helyek elfoglalására a rendezvény előtt (augusztus 8. vasárnap), kipakolásra a rendezvény után (augusztus 16. hétfő) van lehetőség. Erre a két alkalomra behajtási lehetőséget biztosítunk. Éjszakai őrzés vasárnaptól van.
• A termékkínálat napi feltöltésére egy furgont biztosítunk, mely a Sziget bejárata és a Hungarikum Falu területe között közlekedik. Egyéb gépjárműre – a feltöltés és kipakolás időszakától eltekintve – behajtási engedély kiadása a szervezőnek nem áll módjában.
• Kiállítói jelentkezés esetén a bútorokra vonatkozó igényt a jelentkezési lapon kérjük feltüntetni.
• A további részletekről az „elfogadott” jelentkezőket időben tájékoztatjuk. Például:

Az élelmiszerekkel kapcsolatban a Szigeten is szigorú előírások vannak. A kiállítók közül azoknak, akik olyan terméket kívánnak árusítani, ami ehető és iható azoknak a Főváros és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságától (Budapest, Lehel u. 43-47.) kitelepülési engedéllyel, valamint a III. kerületi Önkormányzat, Igazgatási Főosztály, Kereskedelmi és Közellátási Osztálytól hozzájárulással (Budapest. III. ker. Fő tér 2. II emelet 19-es ajtó, telefonszám: 1-437-8603) kell rendelkezniük. Erről az alábbi jogszabályok rendelkeznek:

 -133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről  – http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700133.KOR és

-14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet
a kistermelői élelmiszer-termelés, – előállítás és -értékesítés feltételeiről http://www.agraroldal.hu/14-2006-ii-16-fvm-eum-icsszem_rendelet.html

Ezeket Igazgatóságunk a szükséges papírok megküldése esetén megkéri, amennyiben a szükséges papírokat augusztus 2-ig megküldi!

• A jövedéki körbe tarozó terméknél a VPOP-nál mindenkinek magának kell eljárnia!

 

2/ TERET A VIDÉKNEK! – PÉCS

     Időpont: 2010. szeptember 10 -12. (péntek – vasárnap)

A „Teret a vidéknek!” című fesztivált azzal a céllal kívánjuk megrendezni Pécsett, hogy lehetőséget biztosítson a magyar vidék minél teljesebb bemutatkozására az EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA évében, mivel úgy érzékeltük, hogy a magyar vidék nem kellő súllyal jelenik meg annak központi programkínálatában.

A Pécsi Kossuth téren alakítjuk a rendezvényhelyszínt. Itt 3 napig – térítésmentesen – lehetnek jelen a 7 régió 96 LEADER térségéből érkező kiállítók, a Szigethez hasonlóan összesen 7 darab - 4×2 m alapterületű – faházban, illetve az itt is kialakított ún. LEADER – piacon.

A jelentkezőktől a budapesti rendezvényhez hasonlóan a hungarikumok, a jellegzetes, minőségi kézműves, népművészeti termékek bemutatását várjuk.

Néhány fontos – a jelentkezéshez szükséges tudnivaló:

·         Erre a programra – a mellékelt jelentkezési lap megküldésével – lehet jelentkezni, de csak az illetékes helyi Akciócsoport ajánlásával.

• A jelentkezéseket a szervezőkkel közösen a VKSZI bírálja el, s erről az érintetteket értesíti.
• A további részletekről az „elfogadott” jelentkezőket- ennél a rendezvénynél is időben tájékoztatjuk.

 

3/ III. Magyar Vidék Napja – Budapest, Vajdahunyad vár

     Tervezett időpont: 2010. szeptember 24. (péntek)

A rendezvény célja: országos nyilvánosság biztosítása és a figyelem felkeltése (konferencia keretében) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, az Európai Unió Leader- elv valamint a helyi közösségek munkája iránt. Továbbá, évente ünnepi lehetőséget nyújtani a magyar vidék eredményeinek, a helyi termelők és termékeik bemutatkozása, népszerűsítésére kiállítás, vásár keretében

A Mezőgazdasági Múzeum előtti sétányon alakítjuk a rendezvényhelyszínt. Itt 1 napig – térítésmentesen – lehetnek jelen a 7 régió 96 LEADER térségéből érkező kiállítók, a Szigethez hasonlóan összesen 21 darab – 4×2 m alapterületű – faházban, illetve az itt is kialakított ún. LEADER – piacon.

A jelentkezőktől a másik két rendezvényhez hasonlóan a hungarikumok, a jellegzetes, minőségi kézműves, népművészeti termékek bemutatását várjuk.

Néhány fontos – a jelentkezéshez szükséges tudnivaló:

·         Erre a programra – a mellékelt jelentkezési lap megküldésével – lehet jelentkezni, de csak az illetékes helyi Akciócsoport ajánlásával.

• A jelentkezéseket a szervezőkkel közösen a VKSZI bírálja el, s erről az érintetteket értesíti.
• A további részletekről az „elfogadott” jelentkezőket, ennél a rendezvénynél is, időben tájékoztatjuk.

 

Kedves Barátunk!

Remélem a tavalyi közös munkánkból jó emlékek maradtak meg Önben, s idei ajánlatunk is felkeltette érdeklődését.

Tudom, hogy a Sziget vonatkozásában rövid az idő, de remélem, segíteni tudunk abban, hogy részt vehessen a programon.

Kérdéseivel forduljon hozzánk a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium VKSZI TKI Közösségi Kapcsolatok Osztálya munkatársaihoz:

Csobod Tibor –  csobodt@vkszi. Hu,  +3630-823-3301

Czímer Nikoletta – czimern@vkszi.hu, +3630-206-3251

Iski Viktória – iskiv@vkszi.hu, +3630-519-1609

Márk Eszter – marke@vkszi.hu, +3630-958-1818

illetve fordulhat hozzánk a rendezveny@umvp.eu e-mail címen is.

 

 

Abádszalók, 2010. június30.

 

 

Szabó István

elnök

 

Üresen panganak a magánpanziók Abádszalókon, siralmas a szezon

Siralmas szezon elé néznek idén a Tisza-tónál: a júniusi árvíz több olyan partszakaszt is elmosott, ahol a szabadvizi strandot nem tudták még megnyitni. Most pedig tömeges kagylópusztulás keseríti az itt nyaralók és a szállásadók életét.

Orrfacsaró bűz van több helyen, döglött kagylók tucatjait sodorja partra a hullámzás, s az amúgy is vérszegény szezon így lassan a 2000. évi ciánszennyeződés utáni nyárra kezd hasonlítani – így panaszkodott egy miskolci férfi, aki minden évben Abádszalókon tölti a nyarat a családjával. Idén azonban rövidebb lesz a pihenés, mint ahogyan azt tervezték, mert sem csónakázni, sem vízibiciklizni, sem pedig úszni nincs kedvük ilyen körülmények között.

Az idegenforgalmi szakemberek csak óvatosan és név nélkül merik kimondani: ebben az évben akár harminc-negyven százalékkal is kevesebb lehet a vendég a Tisza-tónál, mint tavaly ilyenkor.

– Sosem a nagypénzű, sokat költő emberek jöttek Tiszafüredre, Abádszalókra, Poroszlóra vagy Kiskörére, hanem főként a Borsod, Heves, Hajdú és Szabolcs megyei átlagos keresetű vagy épp kispénzű családok – mondta az egyik Tourinform iroda munkatársa. Az üdülési csekkek megadóztatása, a kora nyári árvíz, majd az azt követő szúnyoginvázió, s a mostani kagylópusztulás azonban még a leghűségesebb vendégeket is elriasztotta. A magánszálláshelyek, a kisebb panziók szinte üresen állnak, akad olyan kiadó ház, ahol az idén még egyetlen éjszakát sem foglalt le vendég. Ebben a térségben kevés az álláslehetőség az iparban vagy a mezőgazdaságban, így sokan abból élnek télen is, amit nyáron a szobák kiadásával keresnek: ezért is érinti fájdalmasan az ittenieket a rossz szezon.

Dányi Tibor, az abádszalóki strand és kemping vezetője arról számolt be: idén nyáron mindössze két vagy három olyan család jelentkezett be hozzájuk, akik egy egész hétig maradtak, a legtöbben azonban inkább csütörtöktől vasárnapig foglalják le a faházakat, sátorhelyeket, s csak hétvégéken telnek meg a szálláshelyeik. – Jön, strandol, de a büfében már nem költ pénzt, otthonról hoz inkább szendvicset – a fürdő vezetője szerint ez jellemzi mostanság a Tisza-tavi vendéget.

Ballagó László, Abádszalók jegyzője szerint nemcsak az elmúlt napokban tapasztalt kagylópusztulás okozta az idegenforgalom látványos visszaesését, de tény, hogy nem kedvez a térség jó hírének a lassan már évről évre visszatérő jelenség. A víz minőségét ugyan a mérések szerint nem rontja, de cseppet sem gusztusos dolog oszladozó kagylótetemek között úszni – ismerte el Ballagó László. Úgy próbálnak védekezni ez ellen, hogy az abádszalóki strandot hálóval vették körbe, így megakadályozzák, hogy az elpusztult kagylótestek a fürdőzők közé is bekerüljenek. A háló túloldalán pedig rendszeresen összegyűjtik ezt a hulladékot, s a környékbeli dögkutakba szállítják.

A nyaralók és a Tisza-tavi szállásadók körében elterjedt a hír, hogy az árvízi védekezés okolható a kagylópusztulásért: annak érdekében ugyanis, hogy ne kerüljön a tóba az áradással járó szemét és uszadék, lezárták a tó öblítőcsatornáit, s így a pangó, oxigénhiányos vízben hamarabb pusztultak el ezek az érzékenyebb fajok. Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmér nökségének vezetője szerint való igaz, hogy júniusban lezárták az öblítőcsatornákat, ez azonban szerinte nem okolható a járványszerű fertőzésért.

Az elmúlt három-négy évben ugyanis visszatérő jelenség a sekélyebb vizű Tisza-tavon a kagylópusztulás, függetlenül attól, hogy volt-e árvíz, s lezárták vagy nyitva tartották az öblítőcsatornákat. Két évvel ezelőtt a tó akkori kezelője, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) bevizsgáltatta a kagylómintákat, s kiderült: egy olyan atka okozza a pusztulást, amely az őshonos tiszai kagylókban eleve megtalálható, de azokban nem okoz fertőzést, csak a hatvanas-hetvenes években a haltelepítésekkel a tóba bekerült, úgynevezett amur kagylókban. A pettyes és fehér busa, valamint az amur, mint növényevő halak mesterséges betelepítésével a tó elhínárosodását próbálták megakadályozni néhány évtizede, s ennek „keserű hozadéka” az utóbbi években, főként a forró kánikulai időszakban jelentkező kagylópusztulás.

Igaz, ami a fürdővendégeket elűzi, az éppenséggel jó az elhullott tetemekből táplálkozó vízimadaraknak. Ez cseppet sem vigasztalja azokat a Tiszatavi szállásadókat, vendéglősöket, akiknek az elmúlt évtized egyik legrosszabb nyári szezonjával kell most szembenézniük.

Néhány éve a Balatonban is megjelentek az amuri kagylók, amik vélhetően madarak vagy hajók révén kerültek a tóba – mondta Bíró Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója. Kezdetben csak a Sió környékén éltek, mára azonban elszaporodtak, s a Balaton nyugati medencéjében, Fonyód, sőt Keszthely térségében is felbukkannak ezek a meglehetősen nagynak számító, olykor harminc centiméternél hosszabb kagylók.

Az igazgató elmondta: eddig csak egyszer – tavaly a Sióban – tapasztaltak tö meges kagylópusztulást, annak pedig egyelőre semmi jele, hogy az idén is számítani kellene erre. Bíró Péter kitért arra is, hogy az elsősorban mérgezés vagy oxigénhiány miatt bekövetkező tömeges pusztulásnak – azon túl, hogy a felszínre emelkedő, rothadó kagylók bűzösek és ronda látványt nyújtanak – nincs káros hatása a tó élővilágára vagy az emberekre. (B. A.)

Forrás: nol.hu

A falutura.mnvh.eu oldalon már elérhetõ az ötven hazai faluról készült „Virtuális Falutúra”, amelynek elõkészítésében szakértõként a FATOSZ is segítséget nyújtott. A gömbpanorámás falufotó-sorozat 50 hazai település nevezettességeit mutatja be.

A gömbpanorámás virtuális falufotó-sorozat tavasszal az MNVH megbízásából készült 50 magyarországi faluról. A fejlesztés panorámafotók segítségével mutatja meg a falvak légkörét és nevezettességeit. A virtuális túrák létrehozásával a látogatók bepillanthatnak a falvak világába. Végigjárhatják a helyi nevezettességeket és gyönyörködhetnek a táj és építészet szépségében. A túrák mellett magyar és angol nyelvû információt kaphatnak a helyiségrõl.
Az MNVH megbízásából, szakmai tapasztalatai alapján a FATOSZ-t kérték fel szakértõnek a virtuális túrában résztvevõ falvak turisztikai kínálatának és látványosságainak összeállítására. A FATOSZ javaslatára a gömbpanorámás fotók mellé a FATOSZ szálláshelyeinek adatbázisa, valamint a FATOSZ által Országos Eseménynaptárában összegyûjtött vidéki-falusi fesztiválok is felkerültek a fotókkal együtt.

Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin, 2010/145.