Tisza-tó Térsége Leader Egyesület

Újabb szakaszához érkezett a Tisza-tavi haltelepítés.

A tó horgászati hasznosítója mától háromnyaras pontyokat ereszt a vízbe Kisköre, Tiszanána, Sarud, Poroszló, Tiszavalk, Tiszafüred és Abádszalók térségében.

A mostani első ütemet követően augusztusban kerülnek újabb pikkelyesek a vízbe. A telepítés szállítóját közbeszerzési eljárás keretében választották ki.

Forrás: szoljon.hu

Beruházás | Pályázati forrásból újul meg Tiszaörsön a helyi orvosi, fogorvosi rendelőnek és védőnői tanácsadónak helyet adó épület.

 A most induló beruházás keretei között felújítják az épület belső helyiségeit, kicserélik a meglévő burkolatot, elvégzik a külső hőszigetelési munkálatokat, valamennyi nyílászárót kicserélik. Ugyancsak kicserélik és korszerűsítik a vízhálózatot és a szennyvízelvezető rendszert, felújítják a fűtési rendszert. Nem marad el a tetőszerkezet javítása, valamint az épület teljes körű akadálymentesítése sem.

A beruházással lehetővé válik, hogy a község egy központi épülete megújuljon. A munkálatok elvégzésével Tiszaörs és a környező települések alapvető egészségügyi ellátása a megfelelő színvonalon működhet, a kor elvárásainak és a lakosok igényeinek megfelelően. Az épület akadálymentesítése pedig lehetőséget teremt arra, hogy minden lakos, minden beteg számára egyenlő eséllyel váljanak hozzáférhetővé a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkező egészségügyi intézmény szolgáltatásai.

Forrás: szoljon.hu

 Teltházzal zajlott az elsõ Turizmus- és Egészségipari Konzultáció a Parlament Felsõházának termében, július 16-án. A szakmabeliek felfokozott érdeklõdése jelezte, nagyra értékelik, hogy az új kormány megalakulása után, az ágazati konzultációk sorában elsõként került sor a turizmus jövõképének, fejlesztési lehetõségeinek megvitatására. Értelemszerûen csalatkozniuk kellett azoknak, akik a turisztikai vállalkozások napi gondjaira vártak válaszokat, hiszen az ágazat állami irányítása eleve a jövõkép felvázolásának céljával hirdette meg a konzultációt. Szerepkörénél fogva a Magyar Turizmus Zrt. új vezérigazgatója foglalkozhatott leginkább a ”hogyan lesz több vendégéjszaka, még a jelenlegi kínálati struktúrában”kérdésével, nem kis tetszést aratva.
Az esemény kezdetekor az országgyûlés elnöke, a köztársasági elnöki kinevezésére váró Schmitt Pál köszöntötte a résztvevõket. Mint mondta. amikor a gazdaság helyrebillentésénél leltárba kell venni az erõsségeinket, egészen biztos, hogy a turizmus elõkelõ helyen szerepel a listán, hiszen 8 százalékkal részesedik a GDP-bõl, s 400 ezer fõt foglalkoztat, emellett kiváló adottságokkal is rendelkezünk például a termál, a kulturális, a lovas, a kerékpáros turizmus és a vízi sportok terén.
 
 Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter arra mutatott rá, hogy jó lehetõségeinkhez képest Magyarország méltatlan helyen áll a világ országainak versenyképességi rangsorában. Mérhetõ, számon kérhetõ vállalásokat ismertetett a 10 éves jövõképrõl beszélve: meg szeretnék kétszerezni a turizmus részesedését a magyar nemzeti jövedelembõl, meg kívánják duplázni, azaz 700 ezer körülire növelnék a turizmusban dolgozók számát, az ország nemzetközi versenyképességi mutatóját pedig lényegesen javítani kívánják. Ehhez a mennyiség helyett a minõséget, a komplexitást helyezik az elõtérbe a turisztikai fejlesztésekben. Az elképzelések szerint még júliusban bemutatják a második Széchenyi-terv elsõ változatát. Cséfalvay Zoltán államtitkár és Horváth Endre helyettes-államtitkár koordinátásával összeállítanak egy 10 éves turizmusfejlesztési tervet s kérik, hogy ehhez a szakma is tegyen javaslatokat. Fontosnak tartják a turizmus törvény megalkotását, s a jó üzleti klíma megteremtését, mely már érezhetõ például a kisadók kivezetésével, valamint a vállalkozási adó mérséklésével.

A konzultációt Bánki Erik, az Országgyûlés Sport és Turizmus Bizottságának elnöke moderálta. A hallgatóság soraiban az eseményen részt vett Ujhelyi István, az Országgyûlés alelnöke, valamint a Sport és Turizmus Bizottság több tagja.
Elsõ képünkön balról jobbra: Horváth Gergely, Matolcsy György, Schmitt Pál, Horváth Endre és Bánki Erik.

További képek itt: http://www.turizmus.com/scrapbook.php?id=87#

Forrás: http://www.turizmus.com/article.php?id=2289

Az óvoda mellett, a tiszaderzsi kispályán rendezik július 17-én második alkalommal a kárásznapot.

Az események sorában szerepel halételkészítő és erős emberek versenye, népi játékok, szórakoztató műsorok, este utcabál. A gyerekek többek között kézműveskedhetnek, játszóházban és ugrálóvárban szórakozhatnak.

Forrás: szoljon.hu

2010. július 17.

Abádszalókon ma és holnap strandfoci bajnokságot rendeznek. Szintén július 17-én a tartják a remek szórakozást nyújtó, immár V. Tisza-tavi Hastáncfesztivált is.

Este kilenc órakor pedig a Magna Cum Laude koncerten bulizhatnak a Tisza-tónál nyaralók. Aki pedig a kánikulai forróságban nem csak a hűs vízre vágyik, látogasson el a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumba. Itt Horváth Tibor és Horváthné Csanálosi Katalin bőrművesek alkotásaiból rendezett kiállítás látható az intézmény nyitvatartási idejében.

Forrás: szoljon.hu

2010. július 17.

A Tisza-tó Térsége Leader Egyesület alapszabálya, éves akcióprogramja, és testületi, (elnökségi és Közgyűlési) határozatai alapján nagy gondot fordít a nyilvánosság biztosítására, az egyesületi munka bemutatására, és az információ áramlására. Ezen céljainkat szolgálják az országos és helyi rendezvényeken való megjelenéseink, a médiákban való szerepléseink, Leader településeink aktív közreműködésével Leader rendezvényeink.

Ebből következően vettük fel a 2010. július havi önként vállalt feladataink közé a Tiszafüredi Halas Napok rendezvényen való részvételt. A részvétel több lehetőségét választottuk:

1. Installációval bemutatatni a helyi értékeinket, gasztronómiai kínálatunkat, és a Leader településeket.
2. Információs sátrat üzemeltettünk, kiadványokkal, tájékoztató anyagokkal, személyes információval.
3. Helyszíni FÓRUMOT és ügyfélfogadást tartottunk a kitelepülésen.
4. Leader tájékoztatót és kerekasztal beszélgetést folytattunk külföldi küldöttségek részvételével.

A rendezvénybe aktívan bekapcsolódott Tiszaigar és Tiszagyenda település. Tiszaigar részt vett a karneváli felvonuláson és gasztronómiai bemutatón, Tiszagyenda pedig saját standot épített fel a gasztronómiai bemutatóhoz és kóstoltatáshoz.

A rendezvény három napján legalább 30 ezer ember (RTL klub Fókusz szerint 40 ezer) vett részt, ami rekord vendégszám a 2010. évi nagy késéssel induló szezonban, amely alkalmas volt a HVS-ben és az Alapszabályban is megfogalmazott céljaink teljesítésére.

Abádszalók, 2010. július 15.

Szabó István

elnök

2010. július 16-18. között cseresznyevásárral várja az érdeklõdõket a Tisza parti kis falu, Nagykörû. A szombati napon, a Nagy Cseresznyevásáron minden a cseresznye körül forog. A gasztronómia mellett kézmûves vásár csalogatja a vidéki forgatagot kedvelõ vendégeket. A portékát nem csak megcsodálni, de kóstolni is lehet, hiszen lesz méz és pálinka, valamint lekvárkóstoló is. A vásáron bemutatkozik a helyi Leader csaoport, illetve a Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület. A rendezvény az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül valósul meg. A természetvédelem iránt fogékonyakat öko játszótér, interaktív környezetvédelmi program és rövid, ám annál tartalmasabb gát-túrák várják, ahol megismerhetik a közvetlen környezetünk természeti értékeit.

Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin, 2010/136.

Magyarország immár negyedik éve vesz részt a Kiváló Európai Desztináció, azaz EDEN projektben. A projekt lehetõséget teremt arra, hogy az  Európai Bizottság minden évben különbözõ témakörökben válassza ki az európai országok legjobb nemzeti  desztinációit.
2010-ben a projekt keretében ’Magyarország legígéretesebb természetes vizû desztinációja’ témakörben a Tisza-tó nyerte el e megtisztelõ címet. Az idei évben új színfoltként 2010. július 13-án egy szakmai nap keretében a nyertes térséggel ismerkedhettek meg az elmúlt évek pályázó térségei. A rendezvényt – a projektet hazánkban a kezdete óta lebonyolító – Magyar Turizmus Zrt. és az idei nyertes Tisza-tavi Turizmusfejlesztõ Egyesület közösen szervezte. Az EDEN nap keretében az elmúlt évek nyertes térségei bemutatták a díj elnyerésével kapcsolatos tapasztalataikat, illetve javaslatokat fogalmaztak meg a projekt továbbfejlesztésével kapcsolatban. Az eddigi nyertesek szerint a díj kedvezõ hatást gyakorolt a térség turisztikai szakmai tevékenységére, a vendégforgalmat mérhetõen és  kedvezõen befolyásolta. Ez utóbbi, a turisztikai forgalom fellendítése egyébként a pályázaton indulók egyik fõ motivációja.
A továbbiakban a résztvevõk bepillantást nyerhettek a Tisza-tó turizmusába szakmai szemmel, a vonzerõk mellett megismerhették pl. az egyesület tevékenységét és a térségben egységes szolgáltatásokat nyújtó túraközpont hálózatot.
A Tisza-tó a 2010. áprilisi hazai gyõzelmet követõen várhatóan 2010. szeptemberében – európai társaival együtt – Brüsszelben veheti át az Európai Bizottságtól a Kiváló Európai Desztináció díjat.
A Kiváló Európai Desztináció projektrõl bõvebb információ található a Magyar Turizmus Zrt. által mûködtetett http://eden.itthon.hu/ microsite-on.
A képen az összes eddigi EDEN nyertes képviselõi láthatóak, a képet nézve balról jobbra sorrendben Gencsi Zoltán (Hortobágy, EDEN 2008), Monoki Györgyi (Tisza-tó, 2010), Ávár Alíz (Írottkõ Natúrpark, EDEN 2009) Kevy Albert (Õrség, EDEN 2007).

Forrás:  Turizmus Panoráma Bulletin, 2010/136.

A bizottság célja a közbiztonság megszilárdítása, a bűnözés elleni hatékony fellépés, továbbá a hazai és külföldi vendégek személy- és vagyonbiztonságának megteremtése.

A Jász-Nagykun-Szolnok, a Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság részvételével megalakult a Tisza-tavi Régiós Közbiztonsági Koordinációs Bizottság, amely összehangolja a térségben működő rendőrkapitányságok tevékenységét, hogy a Tisza-tónál nyaralók számára valóban felhőtlen legyen a pihenés.

A bizottság célja a közbiztonság megszilárdítása, a bűnözés elleni hatékony fellépés, továbbá a hazai és külföldi vendégek személy- és vagyonbiztonságának megteremtése. Ennek érdekében az ORFK Készenléti Rendőrség két csoportja lát el szolgálatot a térségben. Idén a bizottság koordinációs feladatait a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság látja el.
A turizmushoz kapcsolódóan a rendőrség nagyobb hangsúlyt helyez a megelőzésre, illetve a biztonságot szolgáló intézkedések bevezetésére, a vendégek és a helyi lakosság tájékoztatására. Folyamatosan ellenőrzik a fő közlekedési utakat, a vízi rendészet munkatársai a balesetek megelőzése érdekében a vízi járművek, kikötők műszaki állapotát, felszerelését, a járművezetőket, a vízi közlekedés, a horgászat, valamint a fürdőzés szabályainak betartását ellenőrzik fokozottan a Tisza teljes magyarországi szakaszán. Mindezen kívül a Tisza-tó több településén is működik a már hagyományos Tourist Police program. 

A Jász-Nagykun-Szolnok, a Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság részvételével megalakult a Tisza-tavi Régiós Közbiztonsági Koordinációs Bizottság, amely összehangolja a térségben működő rendőrkapitányságok tevékenységét, hogy a Tisza-tónál nyaralók számára valóban felhőtlen legyen a pihenés.

A bizottság célja a közbiztonság megszilárdítása, a bűnözés elleni hatékony fellépés, továbbá a hazai és külföldi vendégek személy- és vagyonbiztonságának megteremtése. Ennek érdekében az ORFK Készenléti Rendőrség két csoportja lát el szolgálatot a térségben. Idén a bizottság koordinációs feladatait a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság látja el.
A turizmushoz kapcsolódóan a rendőrség nagyobb hangsúlyt helyez a megelőzésre, illetve a biztonságot szolgáló intézkedések bevezetésére, a vendégek és a helyi lakosság tájékoztatására. Folyamatosan ellenőrzik a fő közlekedési utakat, a vízi rendészet munkatársai a balesetek megelőzése érdekében a vízi járművek, kikötők műszaki állapotát, felszerelését, a járművezetőket, a vízi közlekedés, a horgászat, valamint a fürdőzés szabályainak betartását ellenőrzik fokozottan a Tisza teljes magyarországi szakaszán. Mindezen kívül a Tisza-tó több településén is működik a már hagyományos Tourist Police program.

Forrás: szoljon.hu

FALUSORS | Kis költségvetés, takarékosság, hasznos munkát végző közcélú foglalkoztatás jellemzi Tiszaigart. A kistelepülés azon kevesek egyike, amely nem halmozott fel óriási adósságot.

Hatalmas, most virágnak felöltöztetett szalmabála fogadja az érkezőt Tiszaigar határában. A több mint 750 esztendős, 888 lelket számláló faluban nem ez az egyetlen, kis költséggel megvalósított nagy ötlet. A 34-es útról a település központjába vezető út mentén ott jártunkkor szorgos asszonykezek éppen virágot ültettek, az utazót rendezett közterületek, takaros porták látványa fogadja.

  Szépül a falu. Az asszonyok virágokat ültetnek.

Egykoron sok nemesi család otthona volt Igar, bel- és külterületén 21 kastély és kúria állt, ezekből mára három maradt, nyomokban emlékeztetve a régmúltra. Szilágyi László polgármester az elődeitől örökölt bútorokkal egyszerűen berendezett irodájában fogadott bennünket.
Egykoron sok nemesi család otthona volt Igar, bel- és külterületén 21 kastély és kúria állt, ezekből mára három maradt, nyomokban emlékeztetve a régmúltra. Szilágyi László polgármester az elődeitől örökölt bútorokkal egyszerűen berendezett irodájában fogadott bennünket.

— Pici, forráshiányos település lévén valamennyi intézményünket kénytelenek vagyunk másokkal társulva működtetni. Az iskolánk Tiszafüreddel, az óvodánk Abádszalókkal, a szociális intézményünk Tiszaszentimrével, a művelődési házunk Kunhegyessel fogott össze — sorolja, milyen nehézségekkel kell szembenéznie a falunak. A 31 alsó tagozatos gyerek otthon jár iskolába, a felsősöket azonban reggelente iskolabusz viszi a szomszédos Tiszafüredre.  — Az intézményi társulásokat a kényszer szülte. Az előírt osztálylétszámokat nem tudnánk tartani, emiatt nem kaphatunk állami támogatást. Ennek híján viszont egy 140-150 milliós költségvetésből gazdálkodó kistelepülés önerőből képtelen fenntartani például az iskolát. A polgármesteri hivatal egyelőre még független. 2007 óta küzdünk a körjegyzőségért, mert az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű településeknek járó támogatásnak ez a feltétele. Mivel azonban senki nem akar velünk körjegyzőséget alakítani, ezen feltétel alól eddig még mindig megkaptuk a felmentést — folytatja a faluvezető.

  Nem kerül sokba, mégis dekoratív a szalmabáladísz.

A kistérség többi településéhez hasonlóan az igariak sem dúskálnak munkalehetőségben. A kilencvenes évekig sok falubeli dolgozott a füredi hajógyárban vagy az alumíniumgyárban. Ezek megszűnte után volt, aki a fővárosban talált munkát, helyben két mezőgazdasági vállalkozás foglalkoztatja az ittenieket. Sokan vannak azonban állás nélkül. Őket az önkormányzat alkalmazza a közcélú foglalkoztatás keretében. — Az a célunk, hogy értelmes, hasznos munkát adjunk a közmunkásainknak — mondja Szilágyi László, akivel beszélgetés közben kisétálunk a hivatal udvarára. Az árnyékban néhány férfi saját készítésű ülőalkalmatosságok készítésével foglalatoskodik. — Az internetről vásároltunk sablonokat, amelyek segítségével padokat és térköveket öntünk. Ez sokkal kevesebbe kerül, mintha megvásárolnánk, ráadásul az emberek jobban meg is becsülik ezeket a tárgyakat — meséli a polgármester. Tervekből nincs hiány, hiszen a már ajándékba is adott padok mellett virágtartókat is csinálnának.

Játszótérépítés, fásítás is szerepel a teendők között, ez a pályázati támogatás függvénye. A hivatalból a közelben lévő idősek klubjába vezet utunk. Éppen lekéssük a bingópartit. Hetente háromszor ugyanis 50 forintos tétben játszanak a klubtagok. A nyereményből azután kéthavonta közösen sütött-főzött ebédet, teadélutánt vagy más programot szerveznek. A vidáman tereferélő társaságból Forgó Jánosnét szólítjuk meg.  —  A fiatalok java már elköltözött a faluból, sokan vagyunk idősek, akik még emlékszünk a régi időkre. Régen volt munka, sokan jártak a gazdaságba dolgozni, most már nem ilyen jó a helyzet. Az én fiam korábban hegesztő volt a hajógyárban, azután Pesten is dolgozott, de most itthon van, mert elveszítette az állását — meséli az idős asszony.

Ritkaságok az arborétumban
A Széky Péter nagybirtokos által 1867-ben alapított 19 hektáros arborétumban található a Közép-Tisza-vidék egyik legjelentősebb fagyűjteménye. Közel 400 féle fa és cserje él itt, mint például mamutfenyő, kaukázusi jegenyefenyő, liliomfa, ámbra, gránátalmafa, mocsárciprusokból egész erdő, a vidéken őshonos kocsányos tölgy és tulipánfa.

 Forrás: szoljon.hu