Pusztatomaji Szent Móric-kápolna
2011. november 3.
Ha az Alföldön, Abádszalók és Kunhegyes között, az egykori Kakat-ér partján vezető úton haladunk, azzal párhuzamosan, néhány száz méterrel beljebb, egy fás-bokros garád követ utunkon. A bozótos keleti végénél furcsa téglaépítmény körvonalait láthatjuk, ha csak elsuhanunk, az útra figyelve.
Ha több időnk van, érdemes itt megállni, alaposabban szemügyre venni a magaslat tetejét; egy csodálatos, romjaiban is szép épületet láthatunk, a pusztatomaji Szent Móric-kápolnát.
Az októberi, bágyadt napfény nem a legszerencsésebb idő a látogatásra, ennek ellenére, merészkedjünk közelebb! A néhai tomajpusztai uradalom tanyaközpontja irányából lehet ezt megtenni, jókora, L alakú kerülővel, de megéri! Már vége felé jár a betakarítás, a környező földeken néhány traktor bálázza a csutkaszárat, a tarlón kényelmes a séta a dombig. Az ellenfényben még sejtelmesebbnek látjuk a tornyot, de a dombra feljutni már nem egyszerű. Mindent befolyt, benőtt az orgona, a vadrózsa, a cötkény, az akác ezévi újjulata.
Egy alig látható nyomon elindulunk felfelé, el–elakadozva, nehézkesen. Aztán egy mély gödör! amiről kiderült; ez bizony a kápolna és gazdasági központ építőjének a családi kriptája volt, a széthordása előtt.
Amikor körbenézünk, mindenfelé faragott oromdíszeket, korlátokat, tekintélyes lépcsőmaradványokat, téglákat, törmeléket rejt a hatalmasra nőtt gaz. Aztán felnézünk és ámulunk! A neogót stílusú kápolna bejárati díszítésének a maradványai is csodálatosak.
A Kis-Fás-halom tetején álló, 1892-ben Szent Móric tiszteletére felszentelt kápolnát, hídvégi és oltszemi gróf Nemes Vince építtette, a majorsági 13 szobás kastélyával, gazdasági épületeivel egyidőben, az uradalmi cselédség és a családja számára. A terveket Steindl Imrének, a parlament tervezőjének tulajdonították, ennek ellenére azt Novák Ferenc, budapesti műépítész készítette, Kósa Károly szerint.
A II. világháború alatt az uradalom épületei és a kápolna is megsérült, de helyreállították. Még 1965 ben is volt itt szentmise, a Szent Móricot ábrázoló oltárkép alatt, amit a híres Vastagh György szegedi festőművész, a kor divatos arc- és oltárképfestője készített, kifogástalan művészi ecsettel.
Aztán az iskola megszűnt, a majorban élők beköltöztek a falvakba, az épületek használható anyagait széthordták, a harangot leszerelték, elvitték, a kriptát feltörték, kirabolták, a kápolna pusztulása megállíthatatlanná vált.
Később a kunhalom aljától tekintünk fel a kápolna hátsó részére, ahol a megmaradt ablakokat ölelő díszítéseket láthatjuk.
A műútról látható oldal és a csonka torony képeivel köszönünk el az egykoron csodálatos, Kis-fás-halmon álló, romjaiban is kiemelkedően szép, Szent Móric-kápolnától.
Beküldve a(z) 
SZÉP-kártya: a Nemzetgazdasági Minisztérium válaszol
2011. november 3.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) kereteinek kialakításakor a minél szélesebb körű felhasználhatóságot, a piaci elterjedését és a teljes turisztikai szektor támogatását kell szem előtt tartani.
A szaktárca a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) szerdai állásfoglalására reagálva azt írta: a kártya “zsebeinek” keretösszegét az szja törvény módosítása fogja szabályozni. Jelenleg még zajlik az adótörvény vitája, így a juttatással kapcsolatban még nincs döntés – teszik hozzá.
Az NGM azt írta, az egyes keretek feltöltésének módját, illetve az egyes számlákról vásárolható szolgáltatások körét a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet módosítása fogja szabályozni, amelynek kidolgozása folyamatban van.
Az MSZÉSZ szerdán azt írta: a SZÉP-kártya kereteit módosító javaslatok miatt 25 százalékkal csökkenhet a kizárólag kereskedelmi szálláshelyi igénybevételre jogosító felső keret, ezért a szövetség más megoldást javasol a kártya bővítésére.
Zsebesek
Az NGM elképzelései szerint a kártya mögött 2012-től három, egymástól elkülönülő számla áll majd: az első “zsebből” szálláshely szolgáltatásért, a másodikból meleg étkezésért, a harmadikból pedig egyéb, a turizmussal, egészségmegőrzéssel, szabadidő eltöltéssel kapcsolatos szolgáltatásért lehet majd fizetni. A tervezett multifunkciós SZÉP-kártyával elkölthető összeg 450 ezer forintra emelkedik: a szálláshely szolgáltatásra maximum 225 ezer forint, meleg étkezésre 150 ezer forint, szabadidős, egészségmegőrző célra 75 ezer forint lesz az éves keret. Ezzel párhuzamosan a sokat kifogásolt kötelező szálláshely igénybevétel megszűnik.
A szállodaszövetség emlékeztetett, hogy eddig a kizárólag kereskedelmi szálláshelyi igénybevételre jogosító felső keret 300.000 forint volt.
A szövetség állásfoglalásában azt javasolta, a SZÉP-kártya bővítésének szándéka úgy változzon meg, hogy a jogalkotók elképzelése ne konkrét alszámla keretek megállapításával valósuljon meg, hanem a kártyára feltöltött keretösszeg fele legyen fordítható szálláshely-szolgáltatásra, harmada meleg étkeztetésre és hatoda pedig egészségmegőrzésre.
Forrás: http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/szep_kartya__a_nemzetgazdasagi_miniszterium_valaszol
Konferencia Fesztivál
2011. október 25.
A LEADER pályázat benyújtási időszak meghosszabbítása
2011. október 21.
Megjelent
Az ÚMVP Irányító Hatóságának
119/2011 (X. 21.) számú Közleménye.
A LEADER pályázat benyújtási időszak meghosszabbításáról.
Az Irányító Hatóság az ügyfelek érdekét és az esélyegyenlőséget szem előtt tartva a pályázat benyújtási időszakot
2011. november 15-ig meghosszabbítja.
Az erről szóló rendeletmódosítást az Irányító Hatóság már kezdeményezte.
A közlemény letölthető a következő linken:
http://www.kormany.hu/download/c/9d/50000/IH%20119.%20k%C3%B6zlem%C3%A9ny.pdf#!DocumentBrowse
Rendkívüli mértékben alacsony a Tisza vízállása
2011. október 20.
Fél méter. Ennyi hiányzik még a valaha mért legkisebb vízállás eléréséhez a Tiszán Szolnoknál.
A megyeszékhely vízmércéjén mért legkisebb vízállás mínusz 279 centiméter, és a tegnap mért vízszint mínusz 222 centiméter volt.
A Tiszán is érződik az elmúlt időszak csapadékhiánya. A folyó középső szakaszán hetek óta rendkívül alacsony vízállást mérnek. Hetek óta nem használható a kiskörei vízlépcső hajózsilipje, ehhez hasonló jelenségre közel két évtizede nem volt példa – közölte a Kötikövízig szakaszmérnöke az MTI-vel. Fejes Lőrinc elmondta: szinte példátlan, hogy két hónapon át ne hulljon számottevő eső a folyó vízgyűjtőin és középső szakaszán. Október 25-től elkezdik a Tisza-tó téli vízszintjének beállítását, amelynek során akár egy méterrel is emelkedhet a folyó vízszintje
Idén ősszel Szolnoknál előfordultak a 2003-ban mért legkisebb, -279 centiméteres vízszintet megközelítő vízállások is a Tiszán. Ekkor a folyó vízhozama 60-80 köbméter volt másodpercenként, ami hozzávetőleg negyvened része az eddigi legnagyobb, a 2000. évi nagy árvíz idején mért 2.640 köbméteres vízhozamnak.
Forrás: http://szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/rendkivuli-mertekben-alacsony-a-tisza-vizallasa-407089
Ötszázezer forint fordítható béren kívüli juttatásra 2012-ben
2011. október 20.
Jövőre 500 ezer forintra emelkedik a béren kívüli juttatások együttes összege, ebből az eddigi 300 ezer forinttal szemben 450 ezer forint tehető SZÉP kártyára – tájékoztatta Nemes Andrea, a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai főosztályának vezetője az Országgyűlés Sport és Turizmus Bizottságát október 19-i ülésén.
A jövő évi adótörvényekről és az azzal összefüggő egyéb törvényekről szóló törvényjavaslat tájékoztatója kapcsán elhangzott: a SZÉP kártyát érintő változások egyike, hogy három funkcióval ruházzák fel, e szerint maximum 225 ezer forint költhető szálláshely-szolgáltatásra, 150 ezer forint vendéglátásra, és 75 ezer forint egyéb, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásra (pl. fürdő- és múzeumlátogatásra, szabadidős tevékenységre). Mindezeket a szolgáltatásokat egymástól függetlenül lehet a kártyával igénybe venni. Ezen felül béren kívüli juttatásként havi 5000 forintot szán a törvényjavaslat étkezési térítésre.
Az ellenzéki képviselők üdvözölték a béren kívüli juttatások növekedését, ugyanakkor kifogásolták a vállalkozók adóterheinek növekedését, kiemelve azokat, amelyek különösen károsak a jellemzően kis- és közepes méretű turisztikai és vendéglátó-ipari vállalkozások számára, így például a reprezentáció megadóztatását, a jövedéki adó emelését, a kisteherautókat érintő üzemanyagár-visszatérítést megvonását, a minimálbér emelését és az új települési adó bevezetését.
A minisztérium képviselői válaszukban emlékeztettek rá, hogy a szálláshelyek 18 százalékos áfáját nem érinti a 2 százalékos emelés, hasonlóképpen a társasági adó is marad 10 százalék, a reprezentáció megadóztatásával egy elhibázott – visszaéléseket gerjesztő – szabályozást korrigálnak, a települési adót pedig a vállalkozások levonhatják az iparűzési adóból. Hozzátették: a kormánynak lesznek kompenzációs intézkedései is.
A szakbizottság a törvényjavaslatot végül 10 igen és 5 nem szavazat mellett általános parlamenti vitára alkalmasnak találta.
Forrás: http://www.turizmus.com/cikk/index/1/10002/turizmus_hirek/15042
A falusi turizmus kitörési lehetőség a vidék fejlődésében
2011. október 20.
A Nemzeti Vidékstratégia egyik kulcseleme a falusi és tanyasi turizmus fejlesztése, amely kitörési pont lehet a vidékfejlesztésben – mondta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) szerdai budapesti küldöttgyűlésén, előadásáról a VM közleményben tájékoztatta az MTI-t.
Ángyán József hangsúlyozta: a szaktárca támogat minden olyan kezdeményezést, amely segíti a vidéki foglalkoztatottság növelését, a helyi közösségek megerősödését, a vidéki gazdaság több lábra állítását, valamint a sokszínű, úgynevezett mozaikos gazdálkodás térhódítását, és a helyben termelt élelmiszerek piacra jutását. A vidéki turizmus térnyerése minderre hatással van – húzza alá.
A közlemény szerint a FATOSZ és a Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontja a lényeges kérdésekben megegyezik a falusi turizmus helyzetével és jövőjével kapcsolatban.
Az államtitkár szólt arról, hogy a kormány egyebek között a tanyaprogram elindításával, a kistermelői rendelet és a közbeszerzési törvény módosításával, a kisebb vágópontok működési szabályainak egyszerűsítésével már eddig is támogatta ezt a területet.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a vidékfejlesztési tárca a vidéki turizmus ösztönzésére 4 milliárd forintos pályázatot hirdetett az idén. A rendelkezésre álló pénzügyi keret többszörösére érkezett támogatási kérelem.
A falusi és tanyasi turizmus további fejlődéséhez szükség van az érdekelt vállalkozók, egyesületek, érdekvédelmi szervezetek és önkormányzatok eddiginél szorosabb együttműködésére. A minőségi szálláshelyek számának növelése mellett fontos a szolgáltatások és a programok bővítése.
Korszerűsíteni kell a falusi turizmus információs rendszerét, szükséges bővíteni a marketing tevékenységet, és jelentős lépés lenne a Kárpát-medencében a területtel foglalkozó szervezetek közös, többnyelvű honlapjának kialakítása.
A Vidékfejlesztési Minisztérium egyetért a FATOSZ felvetésével, hogy a terület fejlesztéséhez néhány jogszabály módosítására is szükség van. Emellett törekedni kell a falusi szállásadás 2009-ben megszüntetett adókedvezményének visszaállítására, továbbá pontosítani kell a falusi szálláshely rendeletben meghatározott fogalmát – tartalmazza a közlemény.
Forrás: http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/a_falusi_turizmus_kitoresi_lehetoseg_a_videk_fejlodeseben
Falumegújítás és –fejlesztés, valamint a Vidéki örökség megőrzése jogcímek benyújtási időszakának módosításáról
2011. október 20.
Megléte óta legnagyobb fejlesztése előtt áll a Tisza-tó és környéke
2011. október 17.
A Tisza-tó létrejötte óta legátfogóbb és legnagyobb volumenű fejlesztésére kerül sor az elkövetkező években a kormány szerdai döntése nyomán; a 6,7 milliárdos beruházás öt megyére terjed ki, és 1,2 millió embert érint – jelentette be Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár pénteken Abádszalókon, az európai uniós támogatást élvező projektről tartott sajtótájékoztatón.
A fejlesztés a 124 négyzetkilométer vízfelületű mesterséges tározó mellett érinti a Tisza-tó vízpótlását, áramlást segítő rendszereit, így a Keleti- és a Nagykunsági Főcsatornát, valamint két folyót, a Hármas-Köröst és a Hortobágy-Berettyót.
A politikus – aki az Abádszalókot is magába foglaló nagykunsági térség fideszes országgyűlési képviselője – elmondta: a Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012 és 2014 között megvalósuló projekt 6,7 milliárd forintos költségéből 5,7 milliárd forintot az Európai Unió biztosít, míg a fennmaradó 1 milliárd forintot elsősorban hazai költségvetési forrásokból teremtik elő.
Mint az ott élők megtapasztalhatták, az elmúlt években a Tisza-tavat és környékét elhanyagolták, emiatt több helyen megindult a feliszapolódás, gondok jelentkeztek a vízutánpótlással és a vízminőséggel, valamint megnőtt az ár- és belvízveszély – jegyezte meg Varga Mihály. Hozzátette: több turisztikai fejlesztés is elmaradt, ami nagyban hozzájárult a helyi lakosság életminőségének romlásához.
A korszerűsítési és karbantartási munkák során többek között 108 hektárnyi meder kotrását végzik el és 600 ezer köbméter iszapot távolítanak el – jellemezte néhány adattal a beavatkozás nagyságát az államtitkár.
A projekt több száz munkanélküli embernek biztosít majd munkalehetőséget, főként a Start munkaprogram égisze alatt.
A projekttől a természeti környezet rendbe tételén kívül egy kedvező társadalmi hatást is várunk, amely reményeink szerint a térség turizmusának fellendülését hozza magával – húzta alá Varga Mihály.
Kérdésre válaszolva közölte, hogy a műszaki tervezés még az idén elkezdődik, erre 44 millió forintot különítettek el. A tényleges munka 2012-ben kezdődik a térség három vízügyi igazgatósága által létrehozandó konzorcium irányításával.
Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei és Szabó Róbert, a Heves megyei közgyűlés elnöke egymást kiegészítve arról beszélt: a Tisza-tavat egyik megye sem sajátíthatja ki, a komplex fejlesztése mindenki érdeke, mert az odalátogató turistát nem érdekli, hogy a tó egyik vagy másik partja hova tartozik, számára a lényeg a minőségi szolgáltatás.
